Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Világgazdaság konferenciáján kemény kritikát fogalmazott meg a jegybank és Matolcsy György munkájával szemben.
Parragh úgy fogalmazott a kamara már időben felismerte az infláció megjelenését, a Magyar Nemzeti Banknak pedig ez nem sikerült, az pedig csekély vigasz, hogy „nem értenek hozzá”. A kamara vezetője emlékeztette rá a hallgatóságot, ők már 2019-ben felhívták arra a figyelmet, mekkora problémát fog okozni az infláció, és hogy tartós lesz.
A jegybank 2023 első félévében közel ezer milliárd forintos veszteséget halmozott fel, ami nemcsak sosem látott veszteség, de a GDP 2,5-3 százaléka is. Ezért a Pénzügyminisztérium ismét módosítana a jegybanktörvényen, csak ne kelljen a veszteséget a költségvetésből kifizetni. Az új törvény szerint „átmenetileg” lehet negatív a jegybank tőkéje, elég lesz a későbbi években visszapótolni. Parragh erről azt mondta, hogy a tervezett 3-4 éves veszteségtérítés folyamata több ezer milliárd forintról szól, de ezt a számlát valakinek akkor is ki kell majd fizetnie. Szerinte amúgy a magas energiaárak, a kínálatnál nagyobb kereslet, a gyenge forint pedig egyaránt eredményezi a tartós inflációt.
Közel ezer milliárd forint veszteséget halmozott fel a jegybank 2023 első félévében
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. A Pénzügyminisztérium inkább módosítana a jegybanktörvényen, csak ne kelljen fizetni.
A Magyar Nemzeti Bank veszteségét a kormányzati kommunikáció szerint nem az állampolgároknak kell megfizetni, Orbán Viktor is kijelentette a parlamenti őszi ülésszak nyitóján, megszorításokról szó sem lehet, és az év végére meg kell állítani a reálbérek csökkenését is. Hiába az óriási mínusz, szeptember elején Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök csupa jó hírről számolt be, és a kormány és a jegybank szoros együttműködéséről.
A „csupa jó hírről" szóló beszámolók Varga és Matolcsy között csak a külvilágnak mutatott egyetértés, korábban Matolcsy rendszeresen kritizálta például a kormány sorozatos akkumulátorgyárak építéséről szóló bejelentéseit. Gulyás Gergely pedig ugyan kijelentette egy tavaszi kormányinfón, szó sincs Matolcsy György leváltásáról, de a gazdasági évnyitón Nagy Márton, Varga Mihály, Parragh László és Orbán Viktor keményen bírálták a jegybank monetáris politikáját, köztük leginkább a magas kamatokat. Erről bővebben alábbi cikkünkben olvashat.
Amikor kanyarban előzve nyomják a féket: Matolcsy vagy a kormány felel az inflációért?
Megújult hévvel zajlik a vita az infláció kezeléséről a jegybank elnöke és a kormány tagjai között, a gazdasági évnyitó pedig még az MKIK elnökének is alkalmat adott arra, hogy beleszálljon Matolcsy Györgybe. De ki fogja végül letörni az inflációt?
Parragh a VG konferenciáján amellett tette le a voksát, hogy egy belső erőforrásokra épülő növekedési modellre van szükség, amelyben nagyobb szerep jut a kedvezményes kamattámogatású Széchenyi Kártya Programnak, a kamatszinteket mégis muszáj lenne csökkenteni a fenntartható hitelezéshez.
A kamara elnöke azt is kiemelte, ezeket a problémákat nem lehet ugyanazzal a gondolkodással megoldani, amivel a jegybank eddig próbálta, de ugyanazokkal az emberekkel sem. Parragh szavai egyértelműen Matolcsy György jegybankelnök felelősségére utaltak.
Működhet évekig tőkehiányosan a Magyar Nemzeti Bank?
A Pénzügyminisztériumnak százmilliárdokat kellene költenie a jegybank feltőkésítésére, azonban erre egyetlen forint sincs a jövő évi költségvetésben. Inkább a jegybanktörvényt módosítják, amelyről hamarosan tárgyalnak az Európai Központi Bankkal. Bármilyen megoldás születik, a számlát végül az adófizetők állják.
