Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Hétfőtől alkalmazzák hitelezési gyakorlatukban a hazai bankok az önkéntes kamatplafont. Az ötlet Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől származik, aki korábban belengette a bankadót, de hozzátette, ilyet nem vezetnek be, elég, ha a pénzintézetek felpörgetik a hitelezést.
Ezek után jött az önkéntes kamatplafon ötlete, amit támogatott a Bankszövetség, és üdvözölt a Gazdasági Versenyhivatal, a bankok pedig szép sorban csatlakoztak.
Nagy Márton feltalálta Orbánnak a verőlegény-gazdaságpolitikát
A versenytorzító, erőszakos (jog)szabályalkotáson túllépve a kormány immár nyílt fenyegetéssel, zsarolással kényszerít piaci vállalkozásokat, hogy kedve szerint működjenek. A verőlegény-gazdaságpolitika arca, végrehajtója és szellemi atyja Nagy Márton. A miniszternek van víziója, de szinte biztos, hogy nincs igaza.
Az önkéntes kamatplafon mértéke
- az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos,
- a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5 százalékos THM szintet jelent.
Ez mind a hirdetményekre, mind pedig a szerződéses szintekre vonatkozik – közölte hétfőn a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A közleményben idézték Nagy Mártont is, aki megköszönte a bankok együttműködését és vállalását, hiszen „az önkéntes kamatplafon egyrészt több tízezer vállalkozás és család számára jelent rendkívüli segítséget, másrészt érdemben járul hozzá, hogy fokozott verseny induljon a pénzügyi szervezetek között, így a piaci alapú hitelezés újra erőre kaphasson, ezzel segítve a gazdasági növekedés helyreállítását".
A kamatplafonnál kedvezőbb hitelek azonban már korábban is elérhetők voltak, igaz prémium ügyfelek számára.
Szigorúbb hitelfeltételeket hozhat a szegényebbeknek a kormány által tervezett kamatplafon
Október 9-től élesedhet az úgynevezett önkéntes kamatplafon, ami a rendelkezésre álló információk szerint 8,5 százalékban maximálja többek között az új és használt lakóingatlanok vásárlására, felújítására igényelhető jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). A Bankmonitor vizsgálata szerint a prémium ügyfelek jelenleg is kaphatnak ennél olcsóbban lakáshitelt, ám átlagos jövedelemmel lényegesen drágábbak az elérhető ajánlatok.
A miniszter jelezte, hogy a GFM és a Bankszövetség megállapodása értelmében a kormány vállalta, hogy amennyiben a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, úgy lehetőség nyílik a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetésére, továbbá felülvizsgálhatják a lakossági kamatstopot. Emellett a kormány támogatja a Bankszövetség pénzügyi digitalizációra vonatkozó szabályozási törekvéseit és terveit.
A felek folyamatosan egyeztetnek, közel egy hónap múlva pedig újra találkoznak, és felülvizsgálják az önkéntesen alkalmazott kamatplafon felső határát, illetve tárgyalnak a banki digitalizációt érintő konkrét javaslatokról is.
