Egyedül maradtunk az EU-ban: mindenhol máshol már egy számjegyű az infláció

5 százalék alá csökkent az Európai Unió inflációja szeptemberben, alacsonyabb, mint 2021 novembere óta bármikor – közölte az Eurostat. Mindez úgy jött ki, hogy most már az unió 27 tagállama közül 26-ban egy számjegyű az infláció. A kivétel pedig igen, Magyarország.

Ahogy azt már az előzetes számok alapján elemeztük, az Európai Unió öt, elég jól elkülönülő részre osztható az árak változása alapján:

• Azok az országok, ahol nagyrészt készen vannak az infláció elleni harccal, és ahol a feladat most az, hogy akkor is menedzselhető szinten tartsák az árakat, ha az energiaszektorban baj lenne újra – a Benelux államok mellett Dánia, Spanyolország, Finnország és Görögország tartozik ide,
• Azok, ahol már majdnem jó, de azért még némi munka van azzal, hogy 3,5-5 százalékról kicsit lejjebb vigyék – a legfontosabb ezek közül Németország, de a Baltikum, Ciprus, Málta és Portugália is ide sorolható,
• Jómódú államok, nem drámai, de azért kellemetlenül nagy inflációval: Franciaország, Olaszország, Svédország, Írország és Ausztria, itt még komoly feladat lesz érdemben lejjebb vinni az áremelkedés ütemét,
• Közép- és Kelet-Európa jelentős része – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária, Románia, Horvátország és Szlovénia –, ahol csökken ugyan, de főleg az élelmiszerárak miatt még mindig 6-9 százalékos az infláció,
• és Magyarország.

Hollandia helyzete speciális: ott mínuszba fordult az infláció, 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy éve ilyenkor. Az, hogy egy uniós tagállamban negatív inflációs számot mérjenek, 2021 júniusa óta nem történt meg, akkor Portugáliából jött egy -0,6 százalékos adat.

Persze a helyzet nem egyszerű kontinentális szinten sem: nagyrészt az fogja vissza a számokat, hogy az energiaárak most sokkal alacsonyabbak a legtöbb országban, mint amilyenek egy éve ilyenkor voltak. Hollandiában például 57,4, Belgiumban 45,4 százalékkal kerül most kevesebbe a háztartási energia és az üzemanyag, mint tavaly szeptemberben, uniós átlagban pedig 8,4 százalékos az áresés. Ami persze jó hír minden fogyasztónak, csakhogy a statisztikában el tudja fedni azt a kellemetlenséget, hogy szinte minden másnak az ára közben még mindig emelkedik.

Főleg az élelmiszereké. Azoknak az inflációja még most is 9,1 százalékos, kilenc államban, köztük Magyarországon is két számjegyű, és mivel ételt venni muszáj, egyszerűen kikerülhetetlen az, hogy mindenki megérezze a drágulást.

És egyébként is: ugyan mi Magyarországról már nagyon jónak láthatjuk az 5 százalék környéki adatokat, az még mindig egy kényelmetlenül magas inflációnak számít. Márpedig amíg az unió legnagyobb gazdaságaiban ilyen az áremelkedés üteme, addig még sok feladat lesz, hogy ezt levigyék 2-3 százalék környékére.

Az pedig jól látszik a számokon, hogy a másik három visegrádi állam és Magyarország között mekkora a különbség. A régiónk országai hasonló utat jártak be az elmúlt lassan két évben, de a magyar infláció mindvégig sokkal nagyobb volt, mint a cseh, a lengyel vagy a szlovák – ennyit jelent az, hogy nálunk gigantikus választási osztogatás volt 2022-ben, hogy a jegybank és a kormány között nincs összhang, és hogy a kormány mennyire nyúlt bele a piaci folyamatokba.