“A kölcsönös előnyök, egymás érdekeinek elismerése alapján készen állunk a kapcsolatok fejlesztésére az Egyesült Államok fegyveres erőivel” - hangoztatta Kína első számú katonája. Zsang Jou-hszien tábornok a nemzeti katonai bizottság alelnöke, az elnök pedig nem más, mint maga Hszi Csin-ping. A Hsziangsan biztonságpolitikai fórumon, amelyen ezúttal több mint harminc ország katonai vezetői vesznek részt, általában a hadügyminiszter képviseli Kínát, de jelen pillanatban ez a fontos állás betöltetlen Pekingben, miután Li Sang-fu tábornokot eltávolították a posztjáról. Korábban az USA is feketelistára tette a tábornokot, aki erre hivatkozva elutasította az amerikai hadügyminiszter közeledési kísérletét Szingapúrban egy hasonló biztonságpolitikai fórumon.

A kínai vezérszónok békülékeny húrokat pengetett, de közben azért figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy “Kína katonai erővel is kész megakadályozni Tajvan elszakadását az anyaországtól”.

Az egy Kína elvet az USA elismerte, amikor Richard Nixon elnök és Henry Kissinger külügyminiszter 1972-ben Pekingbe látogatott, és kezet rázott Mao Ce-tung elnökkel. Az immár 100 éves Henry Kissinger idén újra Pekingbe látogatott, ahol Hszi Csin-ping elnök is fogadta. Kínában nagyra értékelik Kissingernek azt a diplomáciai alapelvét, hogy az Egyesült Államoknak jobb viszonyt kell ápolnia Kínával és Oroszországgal, mint azok egymással, vagyis meg kell akadályozni egy kínai orosz szövetséget az USA ellen. Ehhez képest a Joe Biden jelenlegi amerikai elnök vezette adminisztráció új diplomáciai irányt hirdetett meg 2021-ben, amely egyszerre nevezte az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének Kínát és Oroszországot. Így érthető, hogy a mostani pekingi biztonságpolitikai fórum díszvendége nem más mint Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter.

Távol-keleti NATO?

Az USA, Japán és Dél-Korea katonai szövetségét ennek titulálta Sojgu hadügyminiszter - számol be a Japan Times. Különösen kifogásolta azt, hogy a három szövetséges valós időben cserélnek információt Észak-Korea nukleáris és rakétakísérletei kapcsán. “Ezt a rendszert fel lehet használni Oroszország és Kína ellen is” - hangsúlyozta Sojgu, aki nemrég járt Észak-Koreában, ahol szoros együttműködésről állapodott meg a hadsereg vezetőivel. Észak-Korea diktátora nemrég páncélvonatán az orosz Távol-Keletre utazott, ahol találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Észak-Korea elítélését a nukleáris és rakétakísérletek miatt korábban Kína és Oroszország is megszavazta az ENSZ Biztonsági Tanácsában, de Putyin Ukrajna elleni agressziója óta felmelegedett Moszkva és Phenjan kapcsolata. Észak-Korea még katonákat is felajánlott az ukrajnai háborúban, de az oroszok egyelőre csak fegyvereket és lőszert kértek a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államtól.

A nagy kérdés az, lesz-e enyhülés az USA és Kína között. “Hosszú és rögös út vezet még egy csúcstalálkozóig” - nyilatkozta Vang Ji külügyminiszter, miután tárgyalt az amerikai vezetőkkel Washingtonban.

Novemberben San Franciscóban rendezik meg az APEC csúcstalálkozót. Az ázsiai és csendes-óceáni államok csúcsértekezletén a tervek szerint mind Joe Biden, mind pedig Hszi Csinping elnök részt vesz. Ez jó alkalom lenne egy csúcstalálkozóra, amely megindíthatna valamilyen enyhülési folyamatot a két óriás között. Csakhogy folyik köztük elszánt chipháború - emlékeztetett a New Yorkban Timesban Paul Krugman. A Nobel-díjas közgazdász szerint a Biden-adminisztráció fojtogatja szankciókkal a kínai chipipart, nehogy Kína fel tudjon zárkózni az Egyesült Államok mellé.

A Pentagon a maga részéről sürgeti a kapcsolatok javítását, azért is vesz részt egy küldöttség a pekingi biztonságpolitikai fórumon Cynthia Carras irányításával. A főigazgató irányítása alá tartozik a Kína-Tajvan-Mongólia régió a Pentagonban.

A katonai kapcsolatok akkor szakadtak meg Peking és Washington között amikor Nancy Pelosi, a képviselőház akkori elnöke - Biden elnök és a kínaiak figyelmeztetése ellenére - ellátogatott Tajvanra 2022-ben.