„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Ismét módosította a kormány a 2024-es költségvetést, amit elmondása szerint a kiszámíthatóság miatt fogad el jóval korábban. Ezúttal a Magyar Fejlesztési Bankra (MFB) és a Magyar Export-Import Bankra (EXIM) vonatkozó szabályokat írták át – a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve a törvényt egy csütörtökön megjelent rendelettel – az idei és a jövő évi büdzsében.
Ez nem az első ilyen döntés, mert a frissen elfogadott 2024-es költségvetéshez már augusztusban hozzányúltak.
Megvolt a 2024-es költségvetés első módosítása, a 2023-asat pedig hetente egyszer írják át
Alig több mint egy hónappal az után, hogy elfogadták a 2024-es költségvetést, már át is írták egy késő esti Magyar Közlönyben - az elmúlt pár évben legalább decemberig vártak azzal, amíg a nagyon stabilnak hirdetett következő évi büdzsé számait variálgatni kezdték. A most is futó 2023-asat eközben eddig 31 alkalommal írták át.
A két pénzintézetre vonatkozó szabályok szerint a költségvetési törvényben kell meghatározni a forrásszerzés céljából elfogadott betétek, továbbá igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök, és kibocsátott állománya és deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felső határát, valamint a kormány határozata alapján nyújtott EIB hitel- és kölcsönállomány felső határát.
Az MFB-nél ez az összeg az idei törvényben meghatározott 2800 milliárd forintról 3500 milliárdra, jövőre 3500 milliárdról 4300-ra nő. Az EIB-nél mindkét évben 3500 milliárd helyett 4300 milliárd a határ. A kormányhatározattal adható hitelek felső határa az idei 400 milliárd és a jövő évi 600 milliárd helyett mindkét évben 1200 milliárd lehet.
