Azért kell a következő évi költségvetést már a nyáron elfogadni, mert így nagyobb lesz a kiszámíthatóság és az előre tervezhetőség – halljuk évről évre a kormánytól, amikor július közepén megszavazzák a büdzsét. Aztán miután készen van a költségvetés, nagyjából olyan gyakorisággal írják át, mint egy focibajnokság közben a tabellát, bár annál legalább előre kiszámítható, mikor vannak a meccsek.

A 2021-es költségvetést év közben 86 alkalommal írták át, méghozzá úgy, hogy abból csak egyszer vitték be a változtatást a parlament elé, 85-ször egyszerűen csak megjelentették a Magyar Közlönyben előzetes értesítés nélkül, a kiszámíthatóság nem túl nagy dicsőségére. Most, hogy kedden elfogadják a 2023-as büdzsét, érdemes megnézni, mit tettek eddig a 2022-essel:

a tavalyihoz képest egész visszafogottak voltak, az idei költségvetést mostanáig még csak 36-szor írták át.

Vagyis amíg a 2021-es büdzsét átlagosan 4 nap 7 óránként módosították, a 2022-esnál már 5 nap 12 óra ez az idő (sőt, valójában még egy kicsit több, mert nem is minden módosítás idén volt – de erről később bővebben). Összesen 811 milliárd forintot mozgattak meg, ami ahhoz képest, hogy a kiadási főösszeg 28 ezer milliárd volt, nem is tűnik annyira soknak, de azért nem is észrevehetetlen apróság.

Nézzük, mi mindent érdemes tudni az idei költségvetés 36 módosításáról!

A legsűrűbb időszak

Márciusban pörgött fel igazán a kormány, majd utána gyorsan le is álltak – mintha április első napjaiban lett volna valami, ami miatt jó ötletnek gondolták gyorsan sok pénzt kiszórni az emberekre. Két nagy rohamban osztogattak: a hónap elején 2-án, 3-án, 5-én, 7-én, 8-án és 10-én is belenyúltak a kasszába, majd másfél visszafogottabb hét után 21-én, 22-én, 23-án, 28-án és 30-án is.

Átlagosan négynaponta írták át a 2021-es költségvetést, mutatjuk, mire ment el 3354 milliárd forint

Összesen 85 alkalommal jelent meg 2021-ben olyan Magyar Közlöny, amelyben a kormány egy egyszerű határozattal átírta a költségvetést, így gyakorlatilag átláthatatlanná vált év közben, hogyan képzeli el a kormány az állami kiadásokat. Tételesen megnéztük, hogyan csoportosítottak át összesen 3354 milliárd forintot, honnan vettek el pénzt, és mire költöttek többet, mint az eredeti tervek szerint.

Ráadásul nem csak arról volt szó ekkoriban, hogy a költségvetés egyes fejezetei között átrakosgattak volna pénzeket, úgy, hogy minden változtatásnak legyen vesztese is, ahonnan elvették a pénzt, hogy máshová átrakják. A Központi Maradványelszámolási alapból 2-án 38 milliárd forintot vettek ki, 5-én 4,3, majd 7-én 2,6 milliárdot, 10-én 38, végül 23-án39 milliárdot, a Gazdaság-újraindítási Alapból pedig – amely a nevében legalábbis a járvány utáni újraindulás feladataira szolgáló keret – 178 milliárd forintot osztottak ki ebben a hónapban.

Hát még amikor nem is 2022 volt

A második legsűrűbb időszak még az év kezdete előtt volt: 2021 decemberében hétszer írták át a 2022-es költségvetést, ebből hatszor az év legutolsó napjaiban, amikor az átlagembernek van jobb dolga is, mint gazdasági híreket olvasgatni. December 20-én, 21-én és 22-én is átcsoportosítottak pénzeket, majd amikor 23-án nem jött ki egy módosítás sem, kezdhettük azt hinni, hogy kész is lettek. Tévedtünk, még szentestén is kijött egy Magyar Közlöny, benne azzal, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzési pénzeiből 293 millió forintot átadtak az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési célú humánszolgáltatásaira. Utána már csak december 27-én és 28-án írták át az idei költségvetést még az új év első napja előtt.

A legvisszafogottabb időszak

Csak első ránézésre tűnik furcsának az, hogy április 5-e és május 25-e között volt másfél hónap, amíg egyszer sem nyúltak a költségvetéshez. Ennek az időszaknak a nyitónapja a választás utáni kedd, a záró napja pedig az új kormány megalakulása után nap volt, a kettő között elég nagy átalakításokkal voltak elfoglalva a döntéshozók. Ha ezt nem számítjuk, akkor a legnyugalmasabb időszak az volt, maikor június 7-e után legközelebb 21-én piszkáltak bele a költségvetésbe.

A különleges napok

Kemény munkanapokkal indulhattak a hetek a minisztériumokban, erre utal legalábbis az, hogy a 36 módosítás közül 10 kedden jelent meg, ez volt a legaktívabb nap. Különleges alkalom volt március 5-e is: ekkor annyira fontosnak gondolták 4,3 milliárd forintot kivenni a Központi Maradványelszámolási Alapból és ebből 3 milliárdot az egyházi feladatokra, a többit pedig a Hungary Helps programra odaadni, hogy ennek a kedvéért még egy szombaton is átírták a költségvetést.

2021-ben rendszeres volt, hogy a hónap végén még kiszórtak gyorsan pénzeket, abban az évben 6 hónap is volt, amelynek az utolsó napján nyúltak hozzá a büdzséhez, kettő másikban pedig az utolsó előttin. Idén visszafogottabbak voltak ilyen szempontból, eddig csak február utolsó és március utolsó előtti napján alakították át a számokat.

A legnagyobb tételek

Mind közül a legnagyobb egyszeri módosítás az volt, amikor március 2-án kivettek 136 milliárd forintot a Gazdaság-Újraindítási Alapból, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszternek odaadják, fordítsa a hozzá tartozó cégekre. Ide tartoznak a vízművekkel, a közútkezeléssel, Magyar Postával, a MÁV-val vagy az áramszolgáltatással kapcsolatos költségek, szóval valóban van mire költeni ott, még ha ennyiből nem is derült ki, hogy pontosan mire ment az az összeg.

A második és harmadik legnagyobb egyszeri tételen már jól lehetett látni, hogy az év közepére más lett a fontos feladat: június 22-én, majd július 15-én is közel 22 milliárd forintot adtak a Magyar Honvédségnek. Az öt legnagyobb átcsoportosítás nyertesei közé bekerült még a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelynek a Gazdaság-Újraindítási Alapban létrehozott keretéhez még januárban hozzátettek 18,8 milliárd forintot, és persze egy június 22-i, a központi maradványból fedezett 17 milliárd forintos kiadásként a kormányzati kommunikáció.

A legkisebb támogatás

Hatszor láttunk olyat, hogy 500 ezer forint alatti összeget is átraktak a költségvetés egyik soráról a másikra (egy módosításon sok tételből is állhat – az, hogy 36-szor írták át a költségvetést, összesen 398 átcsoportosítást jelentett, ha költségvetési sorokra bontjuk le). Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyszer 494 ezer forintot kapott a nem állami felsőoktatási intézmények támogatására, az egyetemekre és főiskolákra pedig egyszer 416, egyszer 247 ezret, az Agrárminisztérium pedig 178 900 forintot a Nébihre. Nem lehet pontosan tudni, hogy miként számolták ki, hogy ennyi pluszkiadás kell oda, de nem kell túl vad fantázia azt gondolni, hogy valamit elszámolhattak az eredeti gazdálkodási terveknél, amit így pótolni kellett.

Még szembeszökőbb az, hogy az egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma rendszeresen a kincstári díjait is költségvetés-módosításokkal finanszírozta, tehát a pénzügyei kezelését is csak a büdzsé változtatásával tudta kifizetni. Márciusban egy 350 ezer forintos tétel is ilyen volt a sok közül, de az összes költségvetés-módosítás közül a legkisebb, egy szintén márciusi 45 111 forintos összeg is ilyen volt – azt ráadásul a Gazdaság-Újraindítási Alapból vették ki.

A legnagyobb elvonás

Ha a maradványokból és az alapokból kiszórt pénzeket – amelyeket szintén az elvonások között kell elkönyvelni, de nyilván teljesen más, mint amikor ténylegesen elvesznek valamilyen céltól pénzt – nem számítjuk, akkor a legdurvább visszavágás az volt, amikor július 11-én zároltak 100 milliárd forintot a Paks II Zrt. tőkeemelésére betervezett pénzből. A második legnagyobb elvonást még március 30-án láthattuk, aznap 15 milliárd forinttal csökkentették a Miniszterelnökség alá tartozó cégek tőkeemelésére szánt keretet, és az egész összeget odaadták arra, hogy a saját maga által létrehozott vagyonkezelő alapítványokat támogathasson a kormány. Ez az ő indoklásuk szerint közfeladatot segít, sőt, tehermentesíti az államot – de azért nem kell hozzá komoly rosszindulat, hogy arra gondolhassunk, a választás előtti szerdán más oka is lehetett átadni néhány milliárdot a NER-közeli emberekkel tele lévő alapítványoknak, amelyek sok-sok eredetileg állami feladatot is vittek volna tovább egy esetleges kormányváltás után is. Persze akkor már láthatták a kormányban a számukra sok jót ígérő közvélemény-kutatásokat, de biztosra menni soha nem árt.

A leggyakoribb kedvezményezettek

Hét-hét alkalommal nyúltak bele a költségvetésbe azért, hogy a Klebelsberg Központot, valamint hogy a sportági fejlesztési koncepciókat támogassák, a sportra 11, az oktatási szervezetre 20 milliárd forintot szántak. Az ugyan csak 7,2 milliárd forint átcsoportosítást jelentett, ahogy a Miniszterelnökség a nonprofit és civil szervezetek támogatását megváltoztatta, de ezért nyolcszor is átírták a büdzsét, és szintén nyolcszor történt meg, hogy az Emmi a már említett kincstári díjait így fizette (összesen 37 millió forintot). De mindez eltörpül amellett a cél mellett, amely miatt a leggyakrabban változtatták meg idén a költségvetést:

a Gazdaság-újraindítási alap egyházi keretét 13 alkalommal növelték meg, a Miniszterelnökség pedig további négy esetben adott pluszpénzt az egyházi közfeladatellátásra.

Összesen 20,6 milliárd forintot mozgattak meg így.

Mennyit költöttek a minisztériumok saját magukra?

A költségvetés-módosítások egyik legfurcsább része mindig az, amikor egy-egy minisztérium a saját igazgatásának költségeit csak úgy tudja fedezni, hogy átírja hozzá a büdzsét – tehát konkrétan így ad fizetéseket, fizeti ki a villanyszámláit, fedez minden olyan kiadást, ami nem egy-egy programhoz kötődik, hanem a szervezet működtetéséhez.

Az Agrárminisztérium mindössze egyszer (120 millió forinttal) lépett ilyet, az Emmi kétszer (1 milliárdot jelentett ez), az Igazságügyi Minisztérium négyszer is (1,78 milliárd), az Innovációs és Technológiai Minisztérium csak egyszer, de az 1,36 milliárdot jelentett. A Miniszterelnökségnek ötször adtak így pluszpénzt, összesen 5,5 milliárd forintot. Tavaly ennek a Külgazdasági és Külügyminisztérium volt a csúcstartója, amely rendszeresen állta a saját dolgozói fizetését költségvetés-módosításokból – idén a saját belső működtetésükre nem kértek pluszpénzt, a külképviseletek igazgatására azonban ötször is, több, mint 12 milliárd forintot.