Másfél kiló zsír és negyed kiló élesztő? Hogyan határozhatta meg a kormány a fejadagokat és hogyan kellett volna?

Konkrét forgatókönyvet és fejadagokat szab meg a kormány katasztrófahelyzetekre: megmondják, mennyi vécépapírra vagy lisztre van szükség egy hónapra. Az intézkedés nem új, a napokban azonban az érdeklődés középpontjába került, miután a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közzétette az erről szóló új jogszabály tervezetét. Az ebben meghatározott fejadag a kormány elképzelése szerint a háztartások alapvető tápanyagszükségletét fedezi, olyan állati és növényi eredetű élelmiszereket tartalmaz, mint például a zsiradékok, húskészítmények, tej, savanyúság és befőttek.

A kormány a békeidőszak alapigényeit, vagyis a lakosság alapellátásához szükséges termékek havi fejadagját a következők szerint határozta meg (fő/hó):

• Csontos nyershús és vágott baromfi 3 kg
• Zsiradékok 1,5 kg
• Liszt 2 kg
• Cukor 0,5 kg
• Kenyér 9 kg
• Tej 11 l
• Mosó- és mosogatószer 1 kg
• Ivóvíz 120 l
• Húskészítmények 1 kg
• Étkezési tyúktojás 15 db
• Főzelékkonzerv 2,5 kg
• Gyümölcsbefőtt 2 kg
• Savanyúság 1 kg
• Élesztő 0,25 kg
• Étkezési só 0,15 kg
• Szappan 0,15 kg
• Gyertya 1 kg
• Gyufa 4 doboz
• Fogkefe 0,3 db
• Fogkrém 40 ml
• Toalett- (WC-) papír 6 tekercs
• Alkoholos kézfertőtlenítőszer 0,25 l
• Egészségügyi vatta 0,3 kg

Az is elgondolkodtató, hogy mi alapján számolta ki a kormány a fejadagokat, ugyanis pár élelmiszer esetében alulbecsülték a fogyasztást, máshol megközelítik azt. A KSH legfrissebb, 2020-ra vonatkozó adatai szerint húsból és húskészítményből 5,7 kiló egy átlagos magyar havi fogyasztása, a fejadag ehhez képest 3 kiló hússal és 1 kiló húskészítménnyel számol békeidőre. Zsíradékból átlagban 1,7 kilót fogyasztunk, míg a tervezet 1,5 kilóval kalkulál, cukorból pedig 1 kiló a havi átlagfogyasztásunk, miközben fél kilogrammnyit határoztak meg a fejadagban. Más élelmiszerek esetében pedig pont hogy felé lőttek: például kenyérből (és más péksüteményből) 8 kiló helyett a tervezetben 9 kiló szerepel, tejből pedig 4,7 liter az országos átlag, míg itt 11 litert írnak.

Reviczky Zsolt

Szűcs Zsuzsanna szerint a magyarok táplálkozási szokásai sokban eltérnek az ajánlásoktól, például jóval több húst és zsíradékot eszünk, mint azt a dietetikusok tanácsolnák, ezért az MDOSz elnöke szerint nem feltétlen gond az, hogy húsból csupán 3 kiló, míg cukorból fél kilónyi szerepel a fejadagban.

A Covid idején egyébként a szakember a hazai táplálkozási ajánlás, az Okostányér alapján készített egy ajánlást arról, mi a havi szükséges élelmiszermennyiség egy felnőtt számára:

• 8 kg gyümölcs
• 16 kg zöldség
• 6 kg gabonafélék
• 10 liter tej
• 2 kg hús és 2 kg hal
• 20 db tojás
• 40+60 dkg olajos magvak és hüvelyesek
• egyéb: 1 kg zsíradék, kevés cukor

Persze ezt nem egy vészhelyzetre készítette a szakértő, amikor korlátozottan állnak a rendelkezésünkre bizonyos erőforrások, ugyanakkor Szűcs Zsuzsanna kiemelte, hogy például bizonyos gyümölcsök, az alma és a körte akár hosszú ideig is tárolható egy jól szellőző zsákban, illetve befőtteket és aszalt gyümölcsöket is betárazhatunk. Hasonlóképpen rengeteg zöldség, pl. hagyma, krumpli, répa, cékla áll el hosszabb ideig hűvös helyen.

Egyéb hasznos tanácsokat is mondott a szakértő: "Magyarországon a 2. világháború óta nem volt tartós élelmiszerhiány, így a hétköznapi rutinból kikoptak azok a régen bevált maradékmentési technikák, mint például, amikor nagyanyáink a tészta főzőléjét, benne a kioldódott keményítővel leves alaplének használták." Hasonlóképpen, lehet a megszáradt kenyérből egy kis tej, mák, és cukor hozzáadásával gubaféléket készíteni.

Emellett egy veszélyhelyzet esetén a fagyasztót is érdemes feltölteni zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyek ugyanannyi vagy még több vitamint tartalmaznak, mint a friss társaik. Illetve a fermentált, savanyított zöldségeket is kiemeli Szűcs Zsuzsanna, utóbbiból a fejadag is tartalmaz egy kilogrammot.

A szakértő kiemeli a jól tárolható olajos magvakat is, mint például a diófélék, amelyek teljesen kimaradtak a fejadagból. "Bár ezek drágák, a pénztárcakímélőbb napraforgómag, tökmag és dió szerepelhetne az összeállításban." Emellett az egészségmegőrzés szempontjából tesz néhány ajánlást Szűcs Zsuzsanna: hiányolja a halat, akár konzerv változatban, és a pontosabb meghatározást az élelmiszerekre, például a kenyérre, ami szerinte legalább 25-30%-ban tartalmazhatna nem fehérlisztet. Ugyanígy elférnének a fejadagban a hüvelyesek is, amelyek remek fehérjeforrást jelentenek, ráadásul kitűnően tárolhatók. A hüvelyesekből lehet például szendvicskrémet készíteni.

MTI / Czeglédi Zsolt

Nem a hüvelyesek hiánya azonban a legfeltűnőbb a kormányzati listában: abból teljesen hiányoznak olyan könnyen eltartható alapvető élelmiszerek is, mint a száraztészta vagy a rizs - pedig ezek békeidőben is fontos elemei a kamráinknak, jó eséllyel gyakoribbak, mint az élesztő, amelyből a lista negyed kilót írna elő. Ha valóban tartalékolni szeretnénk, érdemesebb az amerikai szövetségi katasztrófavédelmi hatóság (FEMA) és az amerikai Vöröskereszt által összeállított listát megnézni, amelyben a következő élelmiszerek szerepelnek:

Hat hónapon belül felhasználandó:

• dobozos tejpor
• aszalt gyümölcs
• szárazkeksz
• burgonya.

Egy éven belül felhasználandó:

• húskonzerv, leveskonzerv
• gyümölcsbefőtt, gyümölcslé, zöldségek
• gabonapelyhek
• mogyoróvaj
• lekvár
• cukorka
• vitaminok

Hosszabb ideig eltárolható

• búza
• növényi olaj
• szárított kukorica
• sütőpor
• szójabab
• instant kávé, tea és kakaó
• só
• üdítőitalok
• rizs
• levespor
• száraztészta
• zacskós tejpor.