Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Miközben másutt az energiafogyasztás csökkentésén dolgoznak, nálunk plusz források bevonása a cél, holott már ma is energiaimportőrök vagyunk. A többletforrások megszerzése a közép-ázsiai országokból pedig inkább az álmodozások kategóriájába tartozik – mondta a Magyar Hangnak Csaba László, a Corvinus és a CEU közgazdászprofesszora.
Hozzátette, az akkumulátorgyárakkal is az a gond, hogy éppen olyan erőforrásokat igényelnek, amelyeknek igencsak szűkében vagyunk, vagyis tőkét, vizet, energiát és munkaerőt.
Ráadásul - mint fogalmazott - az is probléma, hogy az elektromos autók csak átmeneti szerepet töltenek majd be, ugyanis a hagyományos üzemanyagokhoz adott új adalékanyagok jelentősen csökkenthetik a környezetszennyezést, hosszabb távon pedig a környezetet nem szennyező hidrogénmeghajtás lehet a megoldás.
Csaba a lap keleti orientációval kapcsolatos kérdésére elmondta, “a keleti nyitás egy álom volt és az is marad a fenti okok miatt, a déli pedig már az előtt összeomlott, hogy elindult volna”.
A kormány Nyugattal és nyugati cégekkel való viszonyáról azt mondta, “azokból az országokból, ahol Magyarország megítélése nem jó, nem biztos, hogy jönnek befektetők". Hozzátette, a kormány “külpolitikája biztosan nem hoz a konyhára, és egyelőre talán még nem visz. Az egyéb tényezők, a kiszámíthatatlan szabályozás, a külföldi vállalkozásokat célzó különadók miatt azonban egy befektető háromszor is meggondolja, tervezzen-e nálunk”.
Arra a kérdésre, hogy miként fogunk kitörni a közepes fejlettség csapdájából, Csaba úgy felelt: “Sehogy! A fejlett társadalom már rég a tudásalapú társadalmat építi, amely alapjaiban más szemléletet kíván, mint a tőke-munkaalapú. (…) A tudásalapú társadalom már nem a jövő, hanem a jelen”.
