GKI: A települések közötti kereseti különbségeket jórészt a diplomásak aránya magyarázza

A 2022-es adatok alapján jelentős területi különbségek vannak a keresetekben, derül ki a GKI Gazdaságkutató közleményéből. A budapesti átlag nettó havi 370 ezer forinttal számol, míg a községek átlaga 243 ezer forint. A megyei jogú városoké 11 százalékkal magasabb a városi átlagnál. A vármegyék közötti eltérés is nagy, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között például 42 százalékos különbség van az előbbi javára.

Ennek több oka is lehet, a GKI egyrészt az egyes települések eltérő gazdasági szerkezetét nevezi meg, másrészt azt, hogy az iparosodottabb és turizmusban is részt vevő vidékeken magasabb a keresetek, mint az agrár jellegű településeken. De fontos az is, hogy mekkora a magasabb végzettségűek aránya. A foglalkoztatottak között egyre több a diplomás, 2022-ben 1,5 millió fő volt, ez 31,3 százalékos arány, de Budán 57,4 százalék - írják.

GKI közlemény

A GKI vizsgálatai azt jelzik, hogy a diplomások aránya talán a leginkább meghatározó tényező a kereseti különbségek kialakulásában. 2022-ben a diplomások aránya 1 százalékpontos növekedése a települési havi nettó átlagkeresetet 5 ezer forinttal emelte meg. A diplomások fizetése a szakmunkásokét 38-95 százalékkal haladja meg, ez pedig azt is jelenti, hogy ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb, így több szolgáltatásra van szükség ezeken a helyeken.

A szolgáltatások igényének növekedése új munkahelyeket jelent, és magasabb béreket eredményez a nem diplomás munkakörökben is. A települések közötti kereseti különbségek 61 százalékát a diplomások aránya magyarázza.

GKI

A korábbi évek felsőoktatási expanziója lehetővé tette sokak számára, hogy magasabb jövedelmet érjenek el. Az oktatás hatása jelentősebb, mint az „újraiparosítás”, vagyis a kiút elsősorban a köz- és felsőoktatás fejlesztése, nem pedig a vendégmunkások túltámogatása.