Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Beálltak az elmúlt hónapokban az élelmiszerárak, vagy legalábbis normális határon belül mozognak az árak, amit jó ideje nem tapasztalhattunk meg a hazai boltokban. Tényleg a kormány érdeme ez?
Nagy napra ébredtek a magyarok három hete: a Központi Statisztikai Hivatal arról számolt be, hogy a fogyasztói árak éves emelkedésének mértéke becsúszott tíz százalék alá. Mondjuk ennél kisebb mértékben már nem tehette volna, de azt nehéz tagadni, a 9,9 százalék az az egy számjegyű infláció, amelynek az eljövetelét már-már vallásos áhítattal várta a kormány. Kicsit háttérbe szorult, de ennél talán a mindennapokban észrevehetőbb volt egy másik fejlemény: az infláció éves mértéke 10,4 százalékra csökkent az élelmiszerek esetében. És arról sem feledkezhetünk meg: havi alapon visszaestek az árak, ez a csökkenés – mind átlagban, mind az élelmiszerek esetében – 0,1 százalékos volt.
Akármennyire le vagyunk maradva az infláció leverésében az EU összes országa mellett, ez mégiscsak nagy hír – még akkor is az, ha az okai egészen máshol vannak, mint ahol a kormány keresi őket: a saját munkásságában. A kabinet mindenesetre előbb győzelmet hirdetett az infláció elleni harcban, majd döntött arról, hogy 2024. július 1-ig meghosszabbítja a kötelező akciózást, amire – tudtuk meg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből – azért van szükség, mert „a családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében a kormány átvette a jegybanktól az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét”.
Már-már azt hihetnénk, Nagy Márton Thanosként egymaga töri le az árakat, legfeljebb néha panaszkodik egy sort, hogy senki a világon nem segít neki ebben a nehéz feladatban, a valóság azonban ettől igen messze van, még úgy is, hogy az árstop kivezetéséről szóló döntést mégiscsak a kormány hozta meg, ezzel pedig többet segített az árszint leverésében, mint a bevezetésével.
Ezzel pedig meg is válaszoltuk azt, miért nem fog a kormány engedni annak a sokat emlegetett elvárásnak, hogy az élelmiszerek esetében az áfa csökkentésével segítse a fogyasztást – az adócsomag alapján jövőre azzal kell beérnünk, hogy a túró rudi áfakulcsát 27-ről 18 százalékra változtatták a törvényhozók. Ennél azonban súlyosabb következménye lehet 2024-től a fogyasztói árakra a jövedéki adó emelésének az üzemanyagok esetében, ami a szállítás miatt gyakorlatilag mindenbe beépülhet. És akkor még nem beszéltünk az üveg-, fém- és műanyag palackok esetében januártól élő kötelező visszaváltási rendszerről, amely miatt automatikusan ötven forintot minden egyes ilyen termékre rátesznek – sovány vigasz, hogy ezt az ötven forintot valamilyen módon vissza tudjuk szerezni, ha visszavisszük a csomagolóanyagot.
Mindent összevetve mindenesetre azt tapasztaltuk, hogy egy négyfogásos, négyszemélyes ebédhez szánt élelmiszerekből álló kosarunk átlagára, ha minimálisan is, de tovább esett, amíg októberben átlagosan 7788 forintból jött ki az ebéd, november végén 7763 forintba került. A szezonális termékeken kívül a legszembetűnőbb a cukor árának esése volt, de ez is mindössze 5 százalékos volt.
Mit főztünk ki? |
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden korábban árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a vöröshagyma). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót. A termékeknél ugyanazokat a kategóriákat néztük, a száraztésztáknál például a négytojásos változatot, a tojásnál pedig legalább M-es méretet, a kiszereléseknél viszont azt kerestük, amelyiknek a fajlagos ára a legalacsonyabb. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.) A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el. |
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.