A világ 20 legfejlettebb gazdasági hatalma közül egy sem teljesíti klímavédelmi vállalásait – állapította meg egy szakértői csapat, a Climate Action Tracker a COP28 világkonferencia kapcsán, amely a végéhez közeledik Dubajban. A londoni Guardian vizuálisan is bemutatta, mely nagyhatalmak teljesítenek nagyon rosszul, és melyek egy kicsit jobban, de egyikük sem éri el a kívánt célt: az évi 1,5 Celsius emelkedést.

Nyolc nagyhatalom kritikus mértékben alulteljesít: Argentína, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, Oroszország, Törökország, Kanada, Mexikó, Indonézia. A listavezető Argentína gyalázatosan rosszul teljesít a környezetvédelemben: 2030-ban karbonkibocsátása 398 millió tonna lenne, ha minden így megy tovább, miközben a vállalása 191 millió tonna. A szakértők attól tartanak, hogy további romlás várható e téren, hiszen épp a hétvégén iktatták be Argentína új szélsőjobboldali elnökét, a helyi Trumpot, aki nem ortodox gazdaságpolitikát kíván folytatni, melyben a környezetvédelemnek marginális szerep juthat vagy az sem. Javier Milei elnök szerint a klímaválság „nem más, mint szocialista hazugság”. Trump kilépett a párizsi klímavédelmi egyezményből, és egyáltalán nem kizárt, hogy Argentína elnöke ugyanígy cselekszik majd.

A második helyezett Dél-Korea is leszerepelt: ha minden így megy tovább, akkor 2030-ban 654 millió tonna lenne a karbonkibocsátása, miközben a vállalt mennyiség mindössze 235 millió tonna.

Az Európai Unió is „nagy mértékben nem kielégítő” minősítést kapott – Kína, Brazília, Ausztrália, Európai Unió, Nagy-Britannia a sorrend ebben a kategóriában.

Kína karbonkibocsátása messze a legnagyobb az egész világon, a tervek szerint 2026-ban éri el a csúcsot 14,3 milliárd tonnával.

Brazíliát négy éven keresztül Jair Bolsonaro irányította, és a szélsőjobboldali elnök éppúgy klímaszkeptikus volt, mint Trump vagy Javier Milei Argentínában. Lula elnök legyőzte a választáson Bolsonarot, és azt ígérte, hogy megállítja az esőerdők kipusztítását, amely az egész világ klímájára hatással van.

2025-ben Brazília lesz a vendéglátója a COP30 környezetvédelmi világkonferenciának, ezért komoly nyomás nehezedik Lula elnökre, hogy igyekezzen betartani a párizsi klímavédelmi egyezmény előírásait.

Az Európai Unióban a keleti tagállamok általában rosszul szerepelnek. míg az északiak és a nyugatiak jobban a klímavédelem szempontjából.

A G20-hoz tartozó Németország az USA-val hasonló kategóriába került: minősítésük „nem kielégítő”. USA, Japán, Dél-Afrika, Németország és India a sorrend ebben a kategóriában. Furcsa, hogy a rendkívül környezettudatos Németország rosszabbul teljesít e téren, mint India, amelynek felzárkózó gazdasága nem igazán koncentrál a környezetvédelemre.

Az Egyesült Államok a világ második legnagyobb környezetszennyezője Kína után. Ha minden így megy tovább, akkor a karbonkibocsátása 5 milliárd tonna lesz, lényegesen több, mint a Párizsban kijelölt 1,9 milliárd tonna.

Érdemes megemlíteni, hogy míg egyetlen G20-állam sem teljesíti a párizsi kvótákat, addig a fejlődő világban többen belül maradtak ezeken: például Etiópia, Kenya és Nigéria.

A Climate Action Tracker kutatója így összegezte a meglehetősen lesújtó globális összképet: „a világ arrafele halad, hogy a remélt 1,5 Celsius helyett 3 Celsius lesz a növekedés az ezredfordulóra. Ez javulás a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest, de drasztikusan nem felel meg a kívánt a célnak. Ahhoz, hogy komoly mértékben csökkentsük a karbonkibocsátást, hogy így elérjük a kívánatos mértéket, nemzetközi együttműködés kell” – nyilatkozta a londoni Guardiannek Leonardo Nascimento, a Climate Action Tracker szakértője.