#klímaválság

zCast: Szuper a termék, csak hol van a márka? Mi lenne, ha a környezetvédelem brand lenne?

Gyakran elitista, bűntudatot kelt, és így hatástalan a környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció Vekkel László kommunikációs szakember szerint. Nem szabadna egy minisztériumba „bedobozolni”, hanem minden döntést át kellene hatnia az ökopolitikának – vetette fel a szakértő a zCast podcast tavaszi-nyári évadjának utolsó adásában. De hogyan lehet ezt elérni? Hogyan lehet összehangolni a rendszerszintű változtatásokat és azt, hogy az emberek ne kényelmetlenségként éljék meg az életmódváltást? Hogy lehet menővé tenni, „eladni” a környezetvédelmet marketingeszközökkel? És hogy jönnek ide a trójai falovat használó kampányok és a brainprint?





Nem lehet már hátradőlni – zCast Litkai Gergellyel permanens válságról, regenerációról és kivipálinkáról 

Készülődés a világvégére vagy cselekvés annak reményében, hogy még helyreállíthatunk valamit a polikrízis sújtotta világból, legyen az erdő, lebetonozott egykori zöldterület, helyi közösség vagy épp csak saját mentális tartalékaink – ezekről a kérdésekről is beszél Litkai Gergely humorista a zCast 2026 tavaszi évadnyitó adásában. A podcast immár kilencedik évadnak fókuszába a regenerációt húzta Zsolnay-Fait Federika házigazda, akinek arról is vall a humorista, hogy pontosan mi indította el a fenntarthatóbb életmód irányába, hogyan próbál regenerálni a Mátrában egy kis területet, és miért csináljuk/csináltuk rosszul a fenntarthatóságot. Hogy jönnek ide a kivipálinkával kapcsolatos kihívások és a GDP-adatot magyarázó Nagy Márton?




Eltöltöttem egy napot 2075-ben, és közben nem szorongtam azon, hogy akkor már nem lesz hol élni

A Világeleje Ünnep 2075 célja, hogy egy napon keresztül neves tudósokkal és gondolkodókkal egy olyan jövőképet fessenek fel, ami nem az ökokatasztrófáról és az összeomlásról szól, hanem cselekvésre buzdít. Lehetséges egy napra kiszakadni a közéleti mocsárból? Tudunk és akarunk még reménykedni? Van ennek értelme? Ilyen kérdésekre kerestem a választ.


A szegények hálószobájában vagy a gazdagok jachtjain rejlik a klímaválság megoldása?

A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.









A klímaváltozás buszán ülünk, féktávolságon belül van a fal, mindenki előtt van gáz- és fékpedál – ön épp melyiket nyomja?

A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.