Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az, hogy a gazdasági-költségvetési folyamatokat nem látjuk pontosan, nem jelenti, hogy nem tervezünk, idén is tavasszal fogják összeállítani a jövő évi költségvetést - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a hvg.hu kérdésére a költségvetés helyzetéről tartott sajtótájékoztatón. A miniszter hangsúlyozta, hogy mindig 3 évre terveznek előre, méghozzá konzervatívan.
A tavaszi-nyári költségvetések gyakorlatát a legutóbb a Költségvetési Tanács is kritizálta. Az elmúlt években a költségvetések enyhén szólva nem terv szerint teljesültek, például a tavalyi eredeti hiánycél 3,2 százalék volt, ténylegesen a minisztérium előzetes adatai szerint 5,9 százalék lett. A tárcavezető szerint ezzel együtt sem érdemes változtatni, ez a gyakorlat működött. 2022-ben és 2023-ban a háború, infláció stb. miatt volt jelentős eltérés.
Varga Mihály megismételte a sokat hangoztatott érvét, hogy a költségvetés korai összeállítása és elfogadása a kiszámíthatóságot szolgálja. Arra a felvetésre, hogy a jelentős eltérések és az év közben szükségessé váló beavatkozások (például adóemelések) - a kiszámíthatósággal kapcsolatban amúgy megjegyeznénk, hogy 2021-ben átlagosan négynaponta írták át a költségvetést, de 2022-ben sem volt sokkal jobb a helyzet, ahogy tavaly sem - éppenséggel a kiszámíthatósággal ellentétesek, azt válaszolta: a költségvetés a reálgazdasági folyamatokat tükrözi. A lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások visszaesése tavaly (az év végére 9-10 százalék körül) azt mutatja, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodóképessége jó.
A miniszter egyébként azt mondta, egyelőre nem látják, hogy az idei 2,9 százalékos hiány tartható lesz-e. Azt azonban hangsúlyozta, hogy ez az érték van rögzítve a költségvetési törvényben, “ennek elérése a feladat”. Türelmet kért az idei hiánycéllal kapcsolatban. Jó pályán vagyunk - mondta.
Tavaly a magasabb hiánnyal is a gazdasági visszaesést fékezte a kormány. Varga szerint ez helyes volt. A fiskális politikának is alkalmazkodnia kellett a megváltozott reálgazdasági körülményekhez.
Idén azonban nincs olyan szándéka a magyar kormánynak, hogy fiskális ösztönzést indítson, amíg az egyensúlyi mutatók nem álltak helyre.
A tavalyi évről Varga Mihály azt mondta, 2023 jobb volt, mint a 2022-es, de nem olyan jó, mint 2024-re várható. Köztes év volt. 2022-ben a magyar gazdaság megborult. 2023-ban a számok már kezdtek javulni. Fontosnak nevezte, hogy a költségvetés megvédte a gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseit.
Kiemelte, hogy a büdzsé “jelentős mértékben” finanszírozott uniós programokat, miközben az uniós támogatások nem folytak be. Itt jegyezzük meg: tavaly valóban a terv alatt teljesültek az uniós programok költségvetési bevételei, de ezzel párhuzamosan a kiadások is, mivel a kormány visszafogta a programokat.
Orbán jobbra húzta Nagy Mártont, aki felért a csúcsra, de lesz-e szőke herceg fehér lovon?
Látványos, hogy Nagy Márton olyan miniszteri képet épített fel magáról, amibe Orbán Viktornak - ahogy preferenciáit eddigi működése alapján megismerhettük - bele kellett szeretnie.
A legfontosabb eredményeket öt pontban foglalta össze:
- A gazdasági folyamatok kedvező változását mutatja a pénzforgalmi hiány csökkenése. Pedig a nyugdíj-, rezsi-, honvédelmi kiadások nőttek. 4593 milliárd forint volt a pénzforgalmi hiány. (Ez valóban kevesebb, mint a 2022-es, de több, mint ezer milliárd forinttal több a tervezettnél.)
- A GDP-arányos államadósság-mérték csökkent 2022-höz képest. Az uniós átlagnál mintegy 10 százalékponttal kisebb a magyar államadósság. Csak 16 tagországban csökkent az államadósság.
- Az uniós források folyamatosan érkeznek. 470 milliárd forintot számoltak el az elmúlt 10 napban.
- Erősek a tartalékok továbbra is. 1200 milliárd forint tartalék áll rendelkezésre.
- Tavaly újraindult a gazdasági növekedés. Folytatódik a hiány és az adósság csökkentése idén.
A magyar állam január 2-án devizakötvény-kibocsátást hajtott végre - ismertette a miniszter. 12 év futamidejű dollárkötvényt bocsátottak ki 2,5 milliárd dollár értékben. Jelentős volt a kereslet, a kedvező hozamszintek miatt fogadtak el a tervben szereplő 2 milliárd dollárnál több ajánlatot.
A kibocsátás javítja (növeli) az államadósság átlagos futamidejét, és segíteni fogja a lejáró adósság előtörlesztését - mondta a miniszter.
Továbbra is az a cél, hogy elsősorban az intézményi és lakossági körből finanszírozzák az adósságot. Cél a 30 százalékos devizaarány tartása - mondta Varga.
