Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az előzetes elemzői várakozásoknál jóval gyengébb a szám, amit a Központi Statisztikai Hivatal kiadott a magyar GDP-ről – írta Virovácz Péter, az ING elemzője. 2023-ban 0,8 százalékkal volt rosszabb a gazdaság teljesítménye, mint egy évvel korábban, a negyedik negyedévben pedig a harmadikhoz képest stagnálást mértek.
Sőt, Virovácz még egy fontos részletre felhívta a figyelmet: a korábbi negyedévek adatait úgy korrigálta a KSH, hogy január–márciusról április–júniusra nem stagnált, hanem 0,1 százalékkal csökkent a GDP, így sorozatban nem három, hanem négy mínuszos negyedévünk volt. Ilyen pedig nem fordult elő 1995 óta, amióta a mostani módszertan szerint számolnak.
Egy ilyen gyenge évzárás talán azt is megmagyarázhatja, hogy a kormány miért szorgalmazza olyan erőteljesen a növekedést támogató intézkedéseket – véli Virovácz. De azt is jelenti ez, hogy a hiánycél is magasabb lehet, hiszen azt GDP-arányosan számolják, úgyhogy ha a GDP kisebb, ugyanakkora hiány százalékban magasabb lesz majd.
Ezzel a gyenge negyedik negyedéves teljesítménnyel a 2024-es áthúzódó hatás is a vártnál sokkal gyengébb lesz: ahhoz, hogy jöjjön az a 4 százalékos gazdasági növekedés, amiben a kormány reménykedik, „rendkívül erős negyedéves növekedéseket kellene hozni 2024 folyamán”. Az ING előrejelzése alapból pesszimistább a kormányénál, ők 3 százalékos GDP-növekedést várnak 2024-re, de most már ez is veszélybe került „látva a tavaly év végi gazdasági teljesítményt, így egyértelműen lefelé mutató kockázatokat azonosítunk a növekedési kilátásokat illetően” – írta Virovácz.
Az év végi kiábrándító ipari termelés adatok után borítékolható volt a gyenge negyedik negyedéves növekedés, azonban a ma reggeli adatközlés még a visszafogott elemzői konszenzustól is elmaradt – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is. Ez csak megerősíti azt, hogy a tavalyi recessziós környezetből nehéz és viszonylag lassú lesz a kilábalás. Az Amundinál még sokkal gyengébb 2024-et várnak, mint a legtöbb más elemző: szerintük 2,2 százalékos lehet az idei növekedés. A lassú kilábalás növelheti a nyomást a jegybankon, hogy nagyobb ütemű kamatcsökkentésekkel segítse a gazdaságot, és ennek most már megágyazott az inflációs adat is – tette hozzá Kiss Péter. Viszont ha újra a nagyobb kamatvágások irányába lendül az inga a Monetáris Tanácson belül, az jó hír lehet a kötvénybefektetőknek, viszont „újra növelheti a volatilitást a forint piacán”, vagyis gyengülhet a forint miatta.
