Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Trükkös úton jutott pénzhez a libanoni Hezbollah, amely rendszeresen támadja Izraelt, és a jemeni húszik, akik rakétáikkal akadályozzák a forgalmat a Vörös-tengeren – írja hírszerzői jelentésekre támaszkodva a brüsszeli Politico.
A hamburgi Varengold Bankban átfogó vizsgálat folyt, mert a titkosszolgálatok értesítették a német bankfelügyeletet, hogy a nemzetközi szankciók által sújtott Irán mire is használja a pénzintézetet. Az ügynökségek szerint Irán előszeretettel alkalmaz európai bankokat különböző illegális pénzügyi műveletekre, mert Európában nem oly szigorú az ellenőrzés, mint az Egyesült Államokban.
A német bankfelügyelet tavaly jelezte, hogy átfogó vizsgálatot folytat a Varengold Bankban, de arról egy kukkot sem szólt, hogy ennek oka elsősorban az, hogy Irán terroristaszervezetek finanszírozására, illetve pénzmosásra használta a kis hamburgi bankot. A Varengold szerint semmi ilyesmi nem történt: „A mi üzleti partnereink globális élelmiszer- és gyógyszer-nagykereskedők. Hiteleket nyújtunk olyan esetekben, amikor sürgős humanitárius szállítmányról van szó, de természetesen figyelembe vesszük azokat a szankciókat, melyeket az Európai Unió vagy az Egyesült Államok alkalmaz” – közölte a bank szóvivője a Politicóval. Csakhogy a lap hírszerzői forrásokból úgy értesült, hogy a hamburgi bankot használta az iráni al-Kudsz, amely nem más, mint a Forradalmi Gárda külföldi szervezete, amely ellenőrzése alatt tartja a Hezbollahot és a húszi terrorista szervezeteket is.
A Varengold Bank rendszeres pénzügyi kapcsolatban állt olyan Irán által létrehozott fantomcégekkel, melyeket USA-szankciók fenyegetnek. Kettő közülük már szerepelt is az Egyesült Államok szankciós listáján, a többi vizsgálat alatt áll.
Miért nem vette ezt észre a bank auditálását végző PwC könyvvizsgáló cég? A Politico kérdésére egyelőre nem kívántak válaszolni.
„Irán számára pénzügyi csomópont lett a Varengold” – ezt mondta egy magát természetesen megnevezni nem kívánó maga srangú hírszerző a brüsszeli lap tudósítójának, hozzátéve: csodálkozik azon, hogy eddig „senki sem kötötte össze a pontokat”.Hamburg bank suspected as 'financial hub' for Iranian terror
Investigation has led Varengold Bank to all but close commercial banking operations.
A Varengold nem tartozik a Hansa város régi pénzintézetei közé – valószínűleg ezért is szemelte ki magának Irán. Hamburgban 1995-ben alapítottak vagyonkezelő cégként, amely azután 2013-ban vált bankká. Csak 600 millió eurós alaptőkéje volt, ezért kifejezetten kis banknak számított, amely megpróbált találni magának valamilyen fejlődési területet, és ez lett az üzletelés az iráni fantomcégekkel. A Közel-Kelet és Kelet-Európa volt a fő csapásirány, mert ezekben a régiókban elég jelentős a szürke zóna, azaz a nem egészen törvényes pénzek forgatása.
„A banknak ezekben a régiókban előnye van, mert szóba áll olyan partnerekkel is, melyeket mások elutasítanak”– írta a Varengold igazgat tanácsának jelentése 2015-ben.
2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök felrúgta az iráni atomalkut, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezt követően felélénkült az al-Kudsz terroristatevékenysége.
A kutakodás azt is kiderítette, hogy az iráni fantomcégekből a Varengoldnak jelentős bevételei származtak. 2015-ben a külföldi ügyletek még csak 4 millió euró hasznot hajtottak a kis hamburgi banknak, de 2021-ben ez már 45 millió euróra nőtt. Azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi volt az iráni pénz.
A német bankfelügyelet leállított minden külföldi ügyletet, ezért a Varengold el kellett, hogy bocsássa a munkaerő mintegy egyötödét, körülbelül száz embert.
Mekkora összegről lehetett szó az iráni bizniszben? A Politicónak nyilatkozó hírszerzők szerint több milliárd euróról, mivel a Varengold által kínált szolgáltatások átlagos jutaléka 1 százalék körül van.
Hongkongban bejegyzett cégek és török vállalkozások előszeretettel használták a Varengold iráni számláit, és ebből arra lehet következtetni, hogy ezek fantomcégek iráni ellenőrzés alatt állnak, és olyan pénzügyi labirintust alkotnak, amelyben könnyen el lehet veszíteni a pénz nyomát.
„Irán egész hálózatot üzemeltet a nyugati szankciók kijátszására, és ezeknek a fantomcégeknek fő feladata az, hogy eljuttassák a szállítmányokat Oroszországba vagy Kínába. Ezeket a szállítmányokat humanitárius segélynek tüntetik fel, mert erre nem vonatkoznak a szankciók” – hangsúlyozza a német bankfelügyelet jelentése a Varengold hamburgi bankról.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A meccs végén a Ludogorecnek volt még egy nagy helyzete, de nem született belőle találat.
Kezd kifulladni az orosz hadigazdaság modellje, de látványos összeomlás nem várható.
Matolcsy György volt MNB-elnök még a távozása után öt hónappal is tud meglepetést okozni.
Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket?
Első dalában a szabadságról és a nyugati jólétről énekel és rappel.