Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A GDP-arányos államadósság 73,5 százalékra csökkent 2023 végére, erről számolt be Varga Mihály pénzügyminiszter a minisztérium pénteki sajtóközleményében. Az adat megegyezik azzal, amelyet hétfőn a Magyar Nemzeti Bank közölt. Tavaly év végén még 74 százalék volt ez az adat, így 0,5 százalékpontos a csökkenés, a számszerű adósság azonban több mint 6 ezer milliárd forinttal nőtt az elmúlt évben, 48 890 milliárd forintról 55 084 milliárd forintra.
Az adósság az előző negyedév adataihoz képest is nőtt, 715 milliárd forinttal, de a GDP-arányos adat így is 1,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2023-as harmadik negyedéves mutató, ekkor 75,1 százalék volt az államadósság a bruttó hazai össztermék arányában.
A PM sajtóközleménye szerint a 27 uniós tagországból mindössze 16-nak sikerült csökkentenie államadósságát az elmúlt egy évben. Varga szerint a hazai államadósság 10 százalékponttal alacsonyabb, mint az uniós átlag, az adósság finanszírozása azonban még így is nagy terhet jelent az erősen kozmetikázott központi költségvetés számára, erről itt írtunk bővebben:
A pénzügyminiszter pénteken az uniós pénzügyminiszterek találkozóján vett részt, a tanácskozás előtt kiadott sajtóközleményben arra is kitért, hogy a kormány azzal számol, hogy az uniós források az év hátralévő részében akadálytalanul érkezhetnek Magyarországra.A költségvetés januári többlete kozmetikázódott, valójában nagyon nagy a baj
Az áfabevételek már januárban elmaradtak nemhogy a céltól, de még a pocsék tavalyi évtől is. A bérekhez kapcsolódó költségvetési bevételek megugrottak - ám csak a tavaly év végére előre hozott fizetésemelések miatt. Az uniós programok jelentősen javították az egyenleget - ám csak mert eddig alig írtak ki pályázatokat.
