Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
2024 január hónapban az államháztartás központi alrendszere 54,4 milliárd forintos többlettel zárt – írja jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM). Ezen belül a központi költségvetés 37,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 41,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (tehát az egészségbiztosítási- és nyugdíjkassza) pedig 50,2 milliárd forintos többletet mutattak.
A januári többletet akár pozitívumként is értékelhetnénk, azonban ennek ellenkezője az igaz.
Egyrészt a januári többlet jellemzően jóval magasabb szokott lenni, az 54 milliárdos plusz egyáltalán nem tekinthető magasnak. Különösen, hogy historikusan a január szokott az első és utolsó pluszos hónap lenni, februártól már csak a hiány halmozódik. Másrészt
a részletes számokat elnézve az idei költségvetés kilátásai enyhén szólva nem rózsásak.
Idén is nagy lesz az áfalyuk
A bevételi oldalon több, mint aggasztó, hogy mind általános forgalmi adóból (áfából), mind jövedéki adóból kevesebb folyt be, mint 2023 januárjában. Áfában 41 milliárd forint, jövedéki adóban 15 milliárd az elmaradás tavalyhoz képest. A 2023-as költségvetés felborulásának elsődleges oka az volt, hogy a büdzsé közel 8 ezer milliárd forint áfabevétellel tervezett, ám csak szűk 7 ezer milliárd forint folyt be. A 2024-es költségvetés 8,6 ezer milliárd forint áfabevétellel tervez – vagyis
idén 1,6 ezer milliárd forinttal több áfának kellene befolynia, mint tavaly. Ehhez képest az áfabevételek már januárban elmaradásban voltak 2023-hoz képest.
Úgy, hogy a január hagyományosan erős az áfabevételeket tekintve, köszönhetően a decemberben felpörgő lakossági fogyasztásnak.
Igaz, a fogyasztás decemberben még mindig gyenge volt, a reálkereset emelkedésével párhuzamosan idén várhatóan helyreáll. Ugyanakkor kizárható, hogy a fogyasztás – és az áfabevételek – képesek lesznek idén ledolgozni a tavalyi visszaesését, sőt még növekedni is azon túl.
Vagyis borítékolható, hogy az áfabevételekben idén is hatalmas lyuk keletkezik majd.
Uniós pénz jött bőven, de kifizetés alig volt
A költségvetés januári egyenlegét erősen szépítették az uniós programok. Mivel az EU feloldotta a befagyasztott források egy részét, januárban 225 milliárd forint bevétel folyt be. Ugyanakkor a magyar állam még alig látott neki az uniós pályázatok kiírásának, így az uniós programoknak mindössze 80 milliárd forint kiadásuk volt.
A kormány eddig visszafogta az uniós programok kiírásait, ennek megfelelően – bár a kormány ennek ellenkezőjét állította – az uniós támogatások befagyasztása nem érintette negatívan a költségvetést: igaz, hogy kevés uniós támogatás folyt be a költségvetésbe, de a költségvetés kevés kifizetést is teljesített az uniós pályázatokkal kapcsolatban.
Januárban az egész évre tervezett uniós bevételek 9,1 százaléka befolyt, ugyanakkor csak az éves kiadási terv 2,2 százaléka teljesült.
Az uniós programok egyenlege számszerűen 145 milliárd forinttal javította a költségvetés egyenlegét – már ez zárójelbe teszi az 54 milliárd forintos többletet.
Mivel a kormány az uniós pályázatok felpörgetésére készül, az év hátralevő részében ez az egyenlegjavító hatás nem fog érvényesülni.
Év eleji béremelés év végén
Januárban többlettel zárt az egészségbiztosítási- és a nyugdíjkassza – mivel a bevételek jelentősen nőttek, köszönhetően a járulékköteles jövedelmek növekedésének. Vagyis annak, hogy nőttek a keresetek.
Ez egyébként a személyi jövedelemadó-bevételeket is alaposan megdobta, 430 milliárd forint folyt be januárban, miközben 2023 első hónapjában csak 372 milliárd forint.
Itt minden bizonnyal okoz némi torzulást, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum előre hozott emelése már 2023 decemberében megdobta a keresetek emelkedését. Egyszerűen fogalmazva
a 2024 eleji béremelések egy része már decemberben megtörtént, így az érintettek már januárban emelt bért kaptak, a költségvetésbe pedig már januárban befolytak a magasabb bérek utáni közterhek.
Ami szintén szépítette a bevételi oldalt januárban.
A fentiek eredményeképpen azonban a keresetek januári emelkedése visszafogottabb lesz, ami a költségvetés februári bevételeinek mérsékeltebb emelkedésében csapódik majd le.
Borzasztó drága az államadósság finanszírozása
Ami az államadósság finanszírozását illeti, januárban a bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 254,8 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 96,1 milliárd forinttal lett több az előző évhez képest, „mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható”.
A következő hónapokban a helyzet csak még rosszabb lesz. Hozamot fizetnek ugyanis az inflációkövető állampapírok. Mintegy 860 milliárd forint kamat és 105 milliárd forintnyi lejárt tőkét fizet ki az első negyedévben az állam a meglévő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) állományokra. De nem ez a teljes összeg: idén a PMÁP-hoz kapcsolódóan összesen mintegy 1200 milliárdos kifizetés vár az államkasszára.
Az államadósság finanszírozása a magas kamatkörnyezetben idén, sőt még a következő években is hatalmas terhet jelent majd a költségvetés számára.
2023 a pocséknál is pocsékabb volt
Összességében már a januári folyamatok alapján teljesen nyilvánvaló, hogy a 2024-es költségvetés teljesíthetetlen – legalábbis nagyon komoly megszorítások nélkül.
Ilyesmire azonban nincs szándék, előbb Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy az idénre tervezett, a GDP 2,9 százalékában meghatározott hiánycélt el kell engedni. Utóbb Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a 2,9 százalékos hiány elérése inkább kétéves projekt lesz, vagyis csak 2025-ben reális.
Ha egyáltalán, jelen állás szerint a cél egyre távolabb kerül, amennyiben a 2023-as hiány nemhogy a törvényben lefektetett célnál, de még az informálisan megemelt, majd újra megemelt célnál is magasabb lett.
Kérdés továbbá, hogy – mivel a 2024-es költségvetés végrehajtása lehetetlen és szándék sincs rá – a kormány összeállít-e egy új költségvetést, és beviszi-e az országgyűlés elé.
A kormány már el sem játssza, hogy a költségvetés törvény lenne
Amolyan terv, még csak nem is cél, hanem eszköz - mondják kormánytagok a költségvetésről. Valójában a költségvetés egy törvény, amit a kormánynak végre kell(ene) hajtania.
