Amíg hétfő reggel még 393,4 forintot kellett adni egy euróért, addig kedd délelőtt 396,1-et.

Hétfőn már volt egy kis esés, ám utána 395,5-ig visszaerősödött a magyar fizetőeszköz. Kedden viszont újabb esés volt tapasztalható, és a rossz hír az, hogy a dollárral szemben is gyengülünk: a reggeli 364,4-es árfolyamhoz képest 365,2 volt az árfolyam.

Most azt látjuk, hogy nem túl jó a forint helyzete, úgy tűnik, hogy nem sült el túl jól az MNB múlt heti lépése, amikor az eddigi havi 75 bázispontos kamatvágási ütemről 100 bázispontra gyorsított – kommentált Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. – Ráadásul a piac a következő hónapokra is intenzív kamatcsökkentéseket árazott be, ami szintén gyengíthette a forintot, annak ellenére is, hogy a jegybank is hangsúlyozta, hogy átmeneti gyorsításról van szó, és 2024 közepén pont ott lesz az alapkamat, ahol eddig is kommunikálták, 6-7 százalékos szinten.

Éppen ezért Nyeste szerint nem kizárt, hogy a forint árfolyama a mostani, gyengébb szinten fog stabilizálódni a közeljövőben. Az elemző jelentős forintesésre nem lát esélyt, mivel a kamatszint most is magas, mind a nominális, mind a reálkamatot nézve.

Az pedig, hogy a későbbiekben merre fog mozdulni a forint, nagyban függ a külkereskedelmi mérlegtől: decemberben meglepetésre hiányt regisztrálhatott a Központi Statisztikai Hivatal, a következő hónapokban pedig tisztulhat a kép, hogy ez csak egy egyszeri hatás volt-e, vagy tartós tendenciáról beszélünk. Amennyiben újra többlet lenne, úgy az erős támasza lehetne a forintnak, ellenkező esetben pedig újabb gyengülés jöhet. A külkereskedelmi mérleg alakulása egyúttal azt is befolyásolhatja, hogy a jegybank a jövőben milyen lépéseket tud majd megtenni – hangsúlyozta az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Bár a geopolitikai helyzet továbbra sem kedvező, és kifejezetten érzékenyek rá a kereskedők, az ukrán háborút és a közel-keleti válságot már beárazták, az jelenleg nem befolyásolja érdemben a forint árfolyamát – tette hozzá.