A szokásos tavaszi drágulás jelent meg az élelmiszerek és a ruházati termékek áremelkedésében. Az energia a januári rezsistop miatt, a külföldi utak az erősödő forint miatt lettek olcsóbbak. A közel-keleti konfliktus hatása még alig érezhető itthon, de az bizonytalan, hogy meddig.
Az idei lényegi stagnálást követően jövőre növekedésnek indulhat a hazai gazdaság az Erste Bank friss elemzése szerint. Ha lassan is, de helyreállhatnak a legfőbb gazdasági folyamatok, célsávba kerülhet az infláció, a forintárfolyam az összes piaci szereplő megelégedésére megtarthatja stabilitását. Az optimizmus ellenére azt is ki kell emelni: láttunk már ilyen indulást, és csalódás lett a vége.
Lefelé módosította éves növekedési előrejelzését az ING és az Erste is a friss GDP-adat nyomán. Utóbbi borúlátóbb.
Nem találja a támaszt.
Energiaválság, recessziós félelmek és forintgyengülés közben igyekszik a magyar kormány megegyezni Brüsszellel az uniós forrásokról, már a miniszterelnök is nyíltan beszél arról, hogy ez a pénz hiányzik a magyar gazdaságból. A vita lehetséges kimeneteleiről és tétjéről beszélgettünk a hvg.hu gazdasági podcastjában Nyeste Orsolyával és Arató Lászlóval.
A rekordmagas infláció mellé megérkezett a rekordgyenge forint, ez a kettő pedig elég veszélyes elegyet alkothat, főleg akkor, ha az MNB nem egy indián varázsló. A főbb okokat most mindenesetre tényleg külföldön kell keresni, még akkor is, ha évekig láthatóan nem zavarta a vezetőket, hogy folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?
Ismét a nemzetközi hangulat a fő bűnös, de nem segít az sem, hogy rendkívül alacsonyak a kamatok Magyarországon. Az MNB-nek megvannak az eszközei, kérdés, élnek-e ezzel.
A "kellemesen jónak" mondott augusztusi éves áremelkedést követően az infláció további növekedését várják az elemzők, akik szerint december-januárig a pálya sokkal laposabb lesz, mint korábban gondolták.
