Itt a mini-Dubaj-törvény: a kormány adókedvezményt és szabad kezet ígér az arab befektetőnek

A húsvéti hosszú hétvége előtt a kormány beterjesztette az országgyűlés elé a mini-Dubajként elhíresült, rákosrendezői beruházás kereteit is lefektető törvényjavaslatot. A javaslat („a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás”) előadója Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, de a projektért majd az építési miniszter, vagyis Lázár János lesz felelős.

A tervezetből kiderül, hogy

a rákosrendezői területet a kormány értékesíteni fogja a beruházó számára

– vagyis a projekt nem állami területen valósul majd meg, az egész ingatlan magánkézbe kerül. Nem mellesleg az államnak minden bizonnyal tetemes bevétele keletkezik az értékesítésből. Ami alighanem jól fog jönni a költségvetésnek.

Nagyon fontos vállalás, hogy a projekt megvalósítása során nem kell majd közbeszerzéseket lefolytatni, sőt az építési és egyéb hatósági szabályozások is csak nagyon korlátozottan lesznek alkalmazhatóak, a kormány ugyanis nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti a projektet.

„A vonatkozó magyar jogszabályok által megengedett mértékben és feltételek mellett, a Projekthez kapcsolódó szerződések, programok és megállapodások egyik Fél esetében sem,

de különösen Magyarországon nem képezik közbeszerzési, pályázati, versenyeztetési eljárás vagy bármely más, a Megállapodás ratifikációja időpontjában Magyarország vagy az Egyesült Arab Emírségek nemzeti jogszabályaiban meghatározott eljárás tárgyát

– áll a tervezetben.

A kormány továbbá ígéretet tesz rá, hogy – amennyiben ez lehetséges – a majdani fejlesztések a kedvezményes, 5 százalékos áfával legyenek értékesíthetőek.

A tervezetet Vitézy Dávid is kritizálta benyújtása után. A főpolgármester-jelölt által megfogalmazott pontok:

• Úgy adja oda verseny nélkül egy arab befektetőnek a 130 hektáros, fél kerületnyi területet a kormány, hogy semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, mi épülne oda. Pedig Budapestnek nem újabb luxusbevásárlóközpontra és luxuslakónegyedekre van szükséges, hanem megfizethető új lakónegyedre, új városi jelentőségű közparkra,
• Minden létező építési előírás alól kiemeli nemzetgazdaságilag  a beruházást, így sem az épüetek magasságára, sem a tömbök méretére és funkciójára vonatkozóan nem marad befolyása a kerületi és fővárosi önkormányzatoknak.
• A szükséges közlekedési beruházásokra nincsenek garanciák: nem szerepel a szerződésben a 3-as villamos átvezetése az új Szegedi úti felüljárón (csak közúti felüljáróról szól a dokumentum), nem rendelkezik a Kisföldalatti szükséges felújításáról és járműcseréjéről (csak a meghosszabbításról) és nincs benne a Nyugati pályaudvar – Rákospalota-Újpest kiemelten forgalmas, itt átvezető vasútvonal átfogó fejlesztése és az új állomás megépítése, csak annyi, hogy “vasúti pálya fejlesztése”. Ráadásul, ami benne van, azt se az arab befektetők, hanem a kormány fizetné – ez azonban így sem elfogadható, nem elégséges.
• A repülőtéri vasutat a belváros és a Nyugati helyett Rákosrendezőre vinnék – az arab befektetők érdeke fontosabb, mint a nyilvánvalóan a belvárost kereső turistáké és az összes budapestié? Ennek tényleg közlekedéspolitikai és városfejlesztési szempontból az égvilágon semmi értelme.
• Minden korábbi, a Rákosrendező rozsdaövezet városfejlesztésére készült terv, így az is, amit a BFK-ban mi csináltunk, egy új, városi jelentőségű, legalább 25 hektáros, Zuglót, Rákospalotát, Angyalföldet kiszolgáló közpark létesítésével számolt a Vasúttörténeti Park mellett. Ennek nyoma sincs a dokumentumokban, ez is beépíthető terület lenne a szerződés szerint. Zöldfelületet csak a vasúti vágányok befedésével akarnak csinálni – ennek semmi értelme, egy teherforgalmat is bonyolító vasúti fővonalat befedni méregdrága  és nem is lesz teljes értékű zöldfelület.