Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
„A családok életét jelentős mértékben befolyásolják az üzemanyagárak” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A közlemény szerint minden rossz gyökere a drága üzemanyag:
- „A felmérések szerint a lakosság legjelentősebb kiadásait az élelmiszer és az egészségügyi ráfordítások mellett az üzemanyagköltések teszik ki.”
- „A családok ma a tavalyi üzemanyagárakhoz képest a benzin esetében több mint 60 forinttal (64 forint), a gázolaj esetében pedig közel 80 forinttal (76 forint) kénytelenek többet fizetni literenként.”
- „Ez a 11 és 13 százalékos áremelkedés önmagában mintegy 0,6-0,7 százalékponttal emelte meg az inflációt éves alapon.”
- „A fogyasztók érzékenyen reagáltak az üzemanyagárak emelkedésére, amelynek hatására csökkent a kereslet.”
- „Ez hátráltatja a fogyasztás helyreállítását.”
Vagyis Nagy Márton minisztériuma szerint a lakosság azért fogyaszt keveset – mindenből is –, mert drágák az üzemanyagok. Mi több, adva, hogy Nagy Márton a belső kereslet felpörgésétől várja a gazdasági növekedést és a költségvetési egyensúly helyrebillenését: a magas üzemanyagárak mindezt veszélyeztetik.
A miniszter már kilátásba helyezte, hogy a kormány intézkedni fog az üzemanyagárak leszorítása érdekében, egy újabb árstopot sem zárva ki.
Nagy Márton megbízására a KSH összedobott egy régiós üzemanyagár-statisztikát az egyébként bárki által elérhető uniós adatokból. A statisztika szerint a hazai árak valóban magasabbak, mint „a régiós átlag”. Igaz, a statisztika csak kísérleti, egyébként számos ponton problémás, például:
- Miért éppen azokat az országokat számítja bele a KSH a statisztikába, amelyeket?
- Miért nem számítja bele „a régiós átlagba” Magyarországot?
