Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Az Európai Bizottság után az IMF is megerősítette: a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre az uniós rangsor élmezőnyében lehet – posztolta a Facebookon Varga Mihály pénzügyminiszter.
A mellékelt grafikon szerinti 3,3 százalékos magyar gazdasági növekedés valóban az egyik legnagyobb lenne az EU-ban.
Mármint jövőre, a pénzügyminiszter az IMF idei évre vonatkozó prognózisát elmulasztotta megemlíteni. Aligha véletlenül: a Valutaalap az idei évre mindössze 2,2 százalékos növekedést jósol. Ehhez képest a kormány 2,5 százalékos várakozása meglehetősen optimistának tűnik.
A kormány egyébként eredetileg 4 százalékos növekedést vizionált az idei évre, de már 2023 végén látszott, hogy ez nem elérhető. A kormányzati várakozás fokozatosan mérséklődött a jelenleg mondott 2,5 százalékos szintre.
A lanyha gazdasági növekedéssel is összefüggésben a kormány a költségvetési hiánycélját is elengedte. A hatályos költségvetési törvény értelmében a GDP-arányos hiánynak már idén 2,9 százalékra kellett volna mérséklődnie. Ám a költségvetés már március végére majdnem elérte a teljes évre betervezett összegszerű hiányt – a Pénzügyminisztérium ezért bemondással felemelte a hiánycélt 4,5 százalékra, ami számszerűen mintegy 1500 milliárd forintot jelent. A költségvetés hiánya a kormány jelenlegi mondásai szerint majd csak 2026-ban mérséklődik 3 százalék alá.
