Az, hogy a gazdasági-költségvetési folyamatokat nem látjuk pontosan, nem jelenti, hogy nem tervezünk, idén is tavasszal fogjuk összeállítani a jövő évi költségvetést – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a hvg.hu kérdésére a költségvetés helyzetéről tartott sajtótájékoztatón január 4-én.

A kormány megvárja a novemberi amerikai elnökválasztás eredményét, csak azt követően terjeszti be az Országgyűlés elé a jövő évi költségvetést – jelentette be április 11-én Varga Mihály és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón.

Trumpnak ehhez semmi köze

Az őszi költségvetést a miniszterek most a „háborús helyzettel” indokolták, illetve azzal, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye kulcsfontosságú lesz az ukrajnai háború jövőjét illetően. Ezzel arra utaltak, hogy Donald Trump elnökjelöltjelölt kilátásba helyezte Kijev támogatásának megszüntetését – amivel praktikusan Washington megpecsételné Ukrajna sorsát.

Az érvelés természetesen teljesen fals. A következő amerikai elnök – bárki legyen is az – csak 2025 januárjában fog hivatalba lépni, és csak ezt követően fog kiderülni, hogy a kampányígéretek után milyen Ukrajna-politikát visz majd az új adminisztráció. Ezen Ukrajna-politika hatásai a háborús helyzetre pedig csak ezt követően fognak kikristályosodni.

Varga Mihály később azt fejtegette, hogy nemcsak az ukrajnai helyzet, de az USA–EU és az USA–Kína viszonyban is döntő lesz, visszatérhet-e Donald Trump a Fehér Házba, de még a magyar–amerikai kétoldalú gazdasági kapcsolatok szempontjából is változást hozhat – emlékeztetett arra, hogy a mostani demokrata adminisztrációval a gazdasági kapcsolatok sem ideálisak, elég a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény washingtoni felmondására gondolni. Ez alapvetően igaz, gyakorlatilag viszont ősszel azt is csak sejteni lehet majd az új elnök személyének ismeretében, milyen EU- és Kína-politika várható Washingtontól, az pedig vélhetően huszadrangú kérdés lesz a pezsgőbontogatás közben, hogy mit kezdjenek majd a magyar adómegállapodással.

A mai kormányinfó résztvevői: Varga Mihály, Vitályos Eszter, Gulyás Gergely, Nagy István

Túry Gergely

E sejtésekre tehát költségvetési prognózist alapozni nem lehet majd idén novemberben.

A költségvetés őszi benyújtására való áttérés – visszatérés, hiszen 2012-ig a költségvetési törvényjavaslatokat mindig ősszel terjesztették be, az Országgyűlés csak év végén fogadta el azokat – az oka egyértelműen nem az amerikai belpolitikai vagy a globális háborús helyzet, hanem az, hogy a kormány nem látja előre a gazdasági folyamatokat és a rendelkezésre álló költségvetési kereteket még az idei évre sem. Természetes módon ősszel könnyebb lesz reális prognózisokat tenni a következő évre, mint tavasszal.

Ez egyébként már évek óta így van, e tekintetben örvendetes, hogy a kormány felhagy a „tervezünk, aztán lesz valahogy” költségvetési politikával, miközben azt kommunikálja, hogy mindez a „stabilitás” kedvéért van. A tavaszi-nyári költségvetések gyakorlatát évek óta számtalan kritika érte, legutóbb a Költségvetési Tanács felől is. A számok jó ideje már a hatályba lépés előtt értelmetlenné válnak, a hiánycélokat a kormány évek óta nem volt képes teljesíteni, megközelítően sem.

Mekkora hiányt enged az EU?

Ami a bizonytalanságokat illeti, Varga Mihály – az idei büdzsé újratervezését érintően is – kiemelte, hogy még nem zárult le az uniós költségvetés-politikai reform. Itt elsősorban az uniós túlzottdeficit-szabályok és -eljárás jövőjére utalt. A régi uniós szabályok szerint a tagállamok éves költségvetési hiánya nem haladhatja meg a GDP-jük 3 százalékát. A szabályt a koronavírus-pandémia kitörése óta nem alkalmazták.

A költségvetési lazaság időszakának azonban vége, de – ahogy arról Varga is beszélt – az új szabályok összes részletét, illetve a szabályozás visszavezetésének menetrendjét még nem rögzítette az Európai Bizottság és az Európai Tanács. Például azt, hogy a honvédelmi kiadásokat bele kell-e számítani az elérendő hiánycélba.

Tényleg sok a bizonytalanság

További bizonytalanság – ahogy arra a miniszterek szintén utaltak –, hogy Magyarország külpiacai, elsősorban a német gazdaság gyengélkednek.

Amire a miniszterek nem utaltak, hogy a magyar gazdasággal kapcsolatban is nagyon sok a bizonytalanság – sőt, e tekintetben Varga Mihály irreális kincstári optimizmusról tett tanúbizonyságot. Varga szerint az idei év eleji makrogazdasági adatok (kiskereskedelmi forgalom, építőipar stb.) bizakodásra adnak okot az idei növekedést illetően. Ez enyhén szólva túlzás, a kiskereskedelmi forgalom éppenséggel még mindig rendkívül gyenge, az építőipar pedig csak az alacsony bázis miatt mutatott szépnek tűnő számokat. Varga szerint a büdzsébe befolyó fogyasztási adók is optimizmusra adnak okot – valójában a költségvetési törvényben lefektetett számokhoz képest hatalmas elmaradás látszik.

Varga szerint idén éves átlagban 2,5 százalék lehet a gazdasági növekedés – ez nagyjából megfelel a nemzetközi szervezetek és az elemzők várakozásainak, de inkább optimistának tekinthető. A miniszter szerint a növekedés az év második felében fog gyorsulni, köszönhetően a reálbér emelkedése által a belső kereslet erősödésének. 2025-re a kormány 4,1 százalékos növekedést vár – köszönhetően annak, hogy több, jelenleg kivitelezés alatt álló nagyberuházás termelésbe áll.

Van baj

Varga Mihály igyekezett úgy tenni, mintha idén alapvetően rendben lenne a gazdaság és a költségvetés, miközben a 2,5 százalékos növekedési prognózis is messze elmarad a kormánytól korábban várt 4 százalékos – illetve később 3 százalékos – tempótól. A 4,5 százalékos hiány – ha ezt sikerül tartani – ugyan kisebb, mint a tavalyi, de sokkal magasabb, mint az eredetileg tervezett 2,9 százalékos. Utóbbi érték elérését a kormány jelenleg 2026-ra teszi.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány 675 milliárd forint állami beruházás „elhalasztásáról, átütemezéséről” döntött. Varga Mihály nem részletezte, hogy pontosan milyen beruházásokról van szó. Az összeg mindenesetre hatalmas, összehasonlításképpen: az idei évre tervezett hiány eredetileg 2,5 ezer milliárd forint volt.

A beruházások „elhalasztásának” bejelentése nem a semmiből érkezett, erről már március közepén beszélt Lázár János építési miniszter. „Ezt csinálom már 2022 ősze óta, akkor 5500 milliárdnyi beruházást halasztottam el, illetve függesztettem föl. Most újabb átütemezés van rajtam, újabb átütemezéssel revolvereznek” – mondta, és azt is hozzátette, hogy már nemcsak a Pénzügyminisztérium, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium is ezt kéri tőle.

A Lázár által elkotyogott mondatokat a héten Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megerősítette, ő keddi nyilatkozatában egyértelműen a hiánycél teljesítésével kötötte össze a felfüggesztések tervét. Varga Mihály pedig most azt igyekezett hangsúlyozni, hogy csak „átütemezésről” van szó.

Ez azonban megint csak optimista megközelítés, nyilván vannak olyan projektek, amelyeket nem lehet majd több év csúszással az eredetileg elgondolt, sőt akár megtervezett formájukban megvalósítani. A miniszter szerint a beruházásfelfüggesztés nemcsak az idei, de a 2025-ös és 2026-os évet is érinti. A miniszter szerint aggodalomra semmi ok, 2 ezer milliárd forint értékben valósulnak meg olyan beruházások, amelyekben állami forrás is van.

Borítóképünkön Varga Mihály a mai kormányinfón. Fotó: Túry Gergely