Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elmúlt hónapokból a középmezőnybe esett vissza Magyarország a bankkártyás a csalásokban elszenvedett kár tekintetében. Míg a statisztikák szerint a korábbi években hazánk rendre dobogós helyen végzett a bankkártyás fizetések biztonsága tekintetében – köszönhetően például a világon először nálunk bevezetett sms-kontrollnak -, addig az elmúlt hónapokban romlott a helyzet – mondja Gergely Péter, a Biztosdontes.hu pénzügyi szakértője.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt év során elkövetett bankkártyás visszaélések száma meghaladta a 182 ezret, a csalások során több, mint 8 milliárd forintot szereztek meg a bankkártyacsalók. Gergely Péter szerint egyetlen év alatt 20 százalékkal nőtt a sikeres visszaélések száma, ám ennél is aggasztóbb, hogy a kárérték lényegében megduplázódott.
A bankkártyás csalások több mint háromnegyedét az interneten megszerzett bankkártya-adatok felhasználásával indítják a csalók. Bár az átlagos kárösszeg továbbra is eltörpül az átutalásos károk esetében egy visszaélésre jutó 1,5 millió forinthoz képest, a szakértő szerint figyelmeztető jel, hogy a tavalyi év második felében egy-egy sikeres bankkártyás csalás esetén már több mint 50 ezer forinttal rövidítették meg csalók az ügyfeleket. Ez az érték 2021-ben még csak 20 ezer forint volt.
Gergely Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarok is előszeretettel vásárolnak már olyan jellemzően távol keleti webáruházakból, amelyek rendkívül olcsó áraikkal könnyen elnyerik az ügyfelek bizalmát. A gondot a szakértő szerint az jelenti, hogy ezeknél a nem európai webáruházaknál nem kötelező alkalmazni a fő biztonsági elemet, a kétfaktoros ügyfél-hitelesítést.
Az ügyfelek egyre nagyobb arányban adják meg bankkártya adataikat egy-egy webshopnak azért, hogy a következő vásárlás esetén ne kelljen bíbelődniük a bankkártya adatok bevitelével. A problémát a szakértő szerint az jelenti, hogy ebben az esetben ezeket a szenzitív adatokat egy ismeretlen webshopra, vagy annak a bankkártyás tranzakciókat felügyelő szolgáltatójára bízzuk. Ha az adatok őrzése nem a legszigorúbb szabvánnyal történik, akkor a bankkártya adatok feltörhetőek lehetnek. A csalók pedig előszeretettel támadják ezeket az adatbázisokat azért, hogy onnan adatokat szerezzenek.
A legbiztonságosabb megoldás a virtuális, azaz csak online vásárlásoknál használható bankkártya lehet, amire a felhasználó a vásárlás előtt annyi összeget tölt fel, amennyire szüksége van, így biztosítva azt, hogy a csalók a bankkártya megszerzett adataival sem tudnak hozzáférni a főszámlán tartott pénzhez.
