A digitális biztonság nem olyan, mint egy lakásbiztosítás: egyszer megkötjük, és utána hátradőlünk. Inkább egy kerthez hasonlít, amit rendszeresen gondozni kell, különben idővel elburjánzik benne minden.
Az Európai Bizottság 200 millió eurós bírságot szabott ki a Temura a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet megsértése miatt. A brüsszeli testület szerint a platform nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy megfelelően felmérje és kezelje az illegális termékek terjedéséből fakadó rendszerszintű kockázatokat az Európai Unióban.
Az uniós internetes vásárlók 35 százaléka elégedetlen volt a szolgáltatással. Magyarországon jóval magasabb volt az arány, pedig jelentős tételről, közel 1,8 billió forintos tételről van szó.
A Microsoft a versenytársaihoz hasonlóan bevásárlós funkciót épített a chatbotjába, hogy egyszerűsítse a folyamatot a felhasználók számára.
Több új funkciót is készített a Facebook a Marketplace-hez. Ennek egy részével trendivé akarja tenni a vállalat a szolgáltatást, egy másikkal viszont nagyobb biztonságban lesznek a vásárlók.
Aki vásárolt már a neten, az úgy gondolja, hogy mindezt saját akaratából, bármiféle ráhatás nélkül teszi. Azonban a kereskedőknek vannak apró trükkjei, amelyek mégis csak befolyásolják a vásárlót, még ha ennek nincs is a tudatában.
Az OpenAI új, Instant Checkout nevű fejlesztésének köszönhetően a ChatGPT már nemcsak felsorolást ad egy termékkel kapcsolatos kérdésre, hanem opciót is kínál arra, hogy az adott dolgot megvásárolja a felhasználó.
Európába naponta 12 millió árucikk érkezik kínai online kereskedőktől, akik közül sokan olcsó, gyenge minőségű termékeket forgalmaznak. Nemrég mérgező esőkabátokat és fulladásveszélyes cumikat találtak a Shein és a Temu kínálatában, és az sem megnyugtató, hogy nagyon sok termék van, amire nem akad vevő. Pedig ki tudna ellenállni egy puha, gyorsan száradó, modern dizájnú Szaddám Huszein-törölközőnek, egy szórakoztató boxeralsónak vagy a vadászathoz ajánlott folyékony szellentésspraynek? Litkai Gergely a legjobb ajánlatokot hozta el a DumaFüred közönségének.
Szünetel az online rendelés, az érintésmentes fizetés és a boltok feltöltésével is gondok voltak. Nehezen megy a kibertámadás kezelése és ez súlyos pénzügyi problémákat okoz a láncnak. Pedig itt grillszezon és a tavaszi ruhák ideje.
A bank online csatornái egyáltalán nem fognak működni, így az online kártyás vásárlásokat sem lehet jóváhagyni, nem lehet majd utalásokat sem indítani.
Szinte mindenki online rendel már, és a személyes átvételt is szinte már csak az idősek választják.
A gondot az okozza, hogy jelentősen megnőtt a kézbesítendő csomagszám, de a vámkezelés ügyintézési ideje is kihat a kiszállításaik gyorsaságára.
A dobogó alján váltás történt az online áruházak listáján, az első két helyezett viszont egyelőre bebetonozta magát. Megjelentek a kínai webshopok is, és törnek előre, ha a bevételekben még nem is nagyon, az ismertségben már látványosan.
Gyorsan emelkedik a bankkártyás csalások aránya és az az összeg is, amit az ügyfelek a visszaélésekben elvesztenek. Sok esetben az elmentett kártyaadatok okozzák a vásárlók vesztét.
Olyan használati tárgyakat árult, amelyekkel nem is rendelkezett.
Először sokan áprilii tréfának gondolták, de az Alibaba közölte, valóban dolgozik egy rakétaalapú kiszállítási technológián.
Hiába rendelhették meg a webshopon 1800 forintért a 160 ezres sütőt, az Electrolux nem fogja leszállítani, és perelni sem igazán érdemes.
A vásárlás tulajdonképpen jó szórakozás, azonban nem mindenkinek, és főleg nem akkor, ha a kínálat áttekinthetetlenül nagy. Valahogy így van ez a világ legnagyobb online piacterénél, az Amazonnál is, ezért is jön most jól a mesterségesintelligencia-alapú segítség: a Rufus chatbotot kifejezetten a világ egyik legnagyobb webshopjának kínálatára képezték ki.
Bő egy év telt el azóta, hogy megjelent a piacon a ChatGPT, a mesterséges intelligencia pedig a korábbiaknál is nagyobb figyelmet kapott. Hogy milyen hatással van mindez a hétköznapi életünkre, azt most egy igen érdekes jelentés szemlélteti.
Az ünnepi időszakban sokan döntenek úgy, hogy támogatnák a rászorulókat. Ezt sokan igyekeznek kihasználni, a Facebookon is egyre többször jön szembe segítségkérő poszt. Közülük rengeteg ránézésre is gyanús, ami nehezíti a valódi adománygyűjtők és rászorulók helyzetét is, mert a kommentelők azonnal rájuk sütik, hogy biztos ők is csalók. Összeszedtük, mire érdemes figyelni, ha segíteni szeretnénk.
