Öt éve nem járt kínai államfő Európában, Hszi Csin-ping elnök májusban Franciaországba, Magyarországra és Szerbiába látogat el, olyan országokba, amelyek jó kapcsolatot tartanak fenn Pekinggel, annak ellenére, hogy Washington és Brüsszel ezt nem nézi jó szemmel. Igaz, másképp viszonyulnak a kérdéshez: Washingtonban a decoupling (szétválás) a jelszó, Brüsszelben a derisking (kockázatcsökkentés). Mit jelent ez a gyakorlatban?

„Nem örülünk annak, hogy Kína elárasztja az európai piacot olyan elektromos járművekkel, amelyek exportját a kínai állam jelentős összegekkel támogatja” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve: „Versenyt akarunk, de dömpinget nem”.

A kérdés azonban megosztja az európai autógyárakat is – ez kiderült, amikor Olaf Scholz német kancellár népes üzleti küldöttség élén áprilisban Pekingben járt. A Mercedes vezére például kijelentette: nem helyesli, hogy Brüsszel korlátozná a versenyt az elektromos autók piacán, mert ez technológiai szempontból elkényelmesítené az európai autógyárakat. A Volkswagen nincs könnyű helyzetben, hiszen az ötvenes évek vége óta működik gyára Sanghajban, és a kínaiak nem is titkolják: a diszkriminációra hasonló módon válaszolnának.

Brüsszelben már évek óta készülődnek egy kereskedelmi háborúra, de most oda is akarnak csapni – értesült a Politico, amely emlékeztet: október óta vizsgálják Brüsszelben a kínai elektromos autók exportját, pontosabban az ahhoz kapott állami támogatást. Ugyanilyen vizsgálat indult a kínai szélturbinák és az egészségügyi berendezések exportja körül.

Mit akar Brüsszel elérni? Azt, hogy a közbeszerzésekből ne zárják ki a külföldi cégeket Kínában.

A kereskedelmi háború kétélű fegyver

Brüsszel kemény fellépését üdvözlik Washingtonban, de ott is kettős taktikát alkalmaznak Kínával szemben. Nemrég egy héten keresztül tárgyalt Pekingben Janet Yellen pénzügyminiszter, és pár napja fejezte be látogatását Tony Blinken. Az amerikai diplomácia vezetője „valamiféle új együttműködésről” beszélt Sanghajban, miközben javában zajlik a kereskedelmi háború a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.

Az USA mindenesetre együttműködést ajánlott az Európai Uniónak a kínai kereskedelmi konfliktusban: Katherine Tai kereskedelmi főképviselő közölte: „Érdeklődéssel követem a brüsszeli lépéseket Kínával szemben”.

Mik is voltak ezek a lépések? A kínai Nuctech irodáit lerohanták az uniós ellenőrök Hollandiában és Lengyelországban. Arra kerestek bizonyítékot, hogy a biztonsági kamerákat exportáló cég komoly állami támogatást élvez. Az ügy attól válik igazán érdekessé, hogy a kínai céget nem más alapította, mint a korábbi kínai államfő, Hu Csin-tao fia. Ennek jelzésértéke van Hszi Csin-ping látogatása előtt. „Ez rendkívül negatív üzenet minden külföldi cégnek” – reagált azonnal Kína uniós képviselete.

Célba veszik Kína uniós beruházásait is?

A Politico értesülései szerint nyomás nehezedik az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy vizsgálják ki az Új Selyemút program keretében létesülő kínai beruházásokat az Európai Unióban. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Washingtonból visszatérve már közölte: országa kilép a programból. Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont épp ellenkezőleg, ellátogatott Pekingbe az Új Selyemút program évfordulós ünnepségeire, és a hírek szerint Hszi Csin-ping elnökkel egy második elektromos autógyár létesítését is bejelentik a kínai államfő látogatása kapcsán.

Brüsszel nemcsak Európában akar hadakozni az Új Selyemút programmal, hanem Ázsiában és Afrikában is, méghozzá azért, hogy megszerezzen vagy épp megtartson stratégiai fontosságú nyersanyaglelőhelyeket. A Politico megszerzett egy uniós dokumentumot, amely részletezi ezt a tervet a kulcsfontosságú nyersanyagok és energiahordozók biztosítására az uniós határokon kívül. A kínaiak keményen nyomulnak előre Közép-Ázsiában, ahol át akarják venni az oroszok helyét, illetve Afrikában, ahol máris nagyobb szerepet játszanak, mint a Nyugat.

Brüsszel offenzívája a digitális világra is kiterjed: bár a TikTokot nem akarják betiltani, mint az USA-ban, de a Shein platform bekerült a brüsszeli célkeresztbe – írja a Politico.

Kína ki akarja játszani az Európai Uniót az USA-val szemben, sőt egyes uniós tagállamokat is egymás ellen, hiszen Németországnak például – Magyarországhoz hasonlóan – jelentős érdekei fűződnek a jó kapcsolatokhoz Pekinggel.

Egy biztos: olyan kereskedelmi háborút, mint amilyet az Egyesült Államok folytat Kína ellen, egyetlen tagállam sem akar. „A Bizottságnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy elkerülje, hogy az Európai Unió kereskedelmi háborúba bonyolódjon Kínával” – nyilatkozta a Politicónak a svéd kereskedelmi kamara elnöke, aki tisztában van azzal, hogy Kína visszavághat. Ez Franciaország esetében meg is történt: az elektromos autók kínai exportjának vizsgálatát elsősorban Párizs szorgalmazta Brüsszelben. Mire a kínai válasz: lecsaptak az uniós konyakexportra, ami a franciáknak fájt.

Ettől függetlenül Hszi Csin-ping elnök európai útjának első állomása Párizs lesz. Vang Ji külügyminiszter a hétvégén Macron elnök diplomáciai főtanácsadójával tárgyalt telefonon, és azt bizonygatta Emmanuel Bonne-nak, hogy „közösen kell fellépniük a globális kihívásokkal szemben” –- írta a Global Times a Hszinhua hírügynökségre hivatkozva.