Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Óriásit drágult az elmúlt időszakban a döner kebab Németországban, olyannyira, hogy a szélsőbalos ellenzék már ezzel támadja Olaf Scholz kancellárt – írja a The Guardian.
A problémát olyan nagynak érzékelik a németek, hogy a kormánypárti politikusok már sorra kapják a kérdéseket a témában a doorstep sajtótájékoztatókon, sőt a Scholz-kabinet már tavaly februárban külön Instagram-posztban magyarázta el, hogy mi a kebabinfláció oka – a dráguló alapanyagok, a dráguló bérleti díjak és a dráguló energia. Maga a kancellár azt nyilatkozta, hogy ő is megdöbbent, hányan kérdezik tőle – többnyire fiatalok –, hogy miért nem vezetnek be árplafont a dönerre.
A szélsőbaloldali Die Linke párt most emelné a tétet: olyan törvénymódosítót akar beterjeszteni a parlamentnek, amely ársapkát húzna a török ételre. A párt szerint egyes német városokban 4-ről 10 euróra drágult a húsos szendvics az elmúlt két évben. Javaslatuk szerint az árplafont 4,90 eurónál kellene meghúzni a felnőtteknek, a fiatalkorúaknak pedig ennél is alacsonyabb, 2,90 eurós limitet javasolnak. Sőt, minden háztartásnak napi dönerkupont szeretnének bevezetni.
A török bevándorlók által meghonosított étel belföldi értékesítése egy évben mintegy 7 milliárd eurót tesz ki. Ez becslések szerint évi 1,3 milliárd darab dönert jelent, és a Die Linke számításai szerint az általuk javasolt program 4 milliárd euróba kerülne a költségvetésnek. Scholz szerint azonban mindez „nem megvalósítható”. A kancellár ehelyett azt hangoztatja, hogy bízik az Európai Központi Bank „jól végzett munkájában”, amelyet az infláció letöréséért folytatnak.
