Nemzetközi viszonylatban is kiugróan növekedett Magyarország aranytartaléka az elmúlt évtizedben: 2013 óta 2968 százalékkal bővült az állomány. A City Index kutatása szerint ezzel nálunk van globális összevetésben is a vizsgált időszakban a legnagyobb növekmény, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint bármely más országban.

A City Index gyűjtése alapján a listán második Lengyelország a vizsgált időszakban 122 százalékkal növelte aranytartalékát, ami ezzel 228,7 tonnára nőtt, míg a fejlett gazdaságok nem igazán nyúltak az állományukhoz.

A hazai jegybank több lépésben, főleg a Covid idején 94,5 tonnára növelte az ország aranytartalékát, vagyis ma már minden magyarra csaknem tíz gramm arany jut.

A döntésben a csavar, hogy Nagy Márton akkori illetékes jegybanki alelnök, jelenlegi nemzetgazdasági miniszter azt megelőzően ellenezte az aranyat, mondván: illikvid eszköz, költséges tárolni, és eleve jobb ötlet lenne mondjuk német állampapírokat venni.

Azt a City Index is kiemeli, hogy az arany továbbra is értékálló eszköz, amely tartalékolva különösen gazdasági viszontagságok idején jöhet jól. A bevett elméletek szerint ezzel megnyugtatható a piac, és segíthet kordában tartani az inflációt, ha mindenki tudja, hogy az államnak vannak a tárban aranytéglái. Az elmúlt években ebből sem láthattunk sokat, hiszen nemcsak az infláció emelkedett rekordmagasságokba 2022–2023 fordulóján, de a forint árfolyama is jelentős zuhanásba kezdett 2022 őszén, aminél szakértők szerint többet nyomott a latba az elszálló energiaárak miatt megcsappant devizaállomány, mint a felhalmozott aranytartalék.

Az aranytartalék felturbózása óta eltelt időben többször rákérdeztünk, hogy az MNB mit kezdett ezzel a vagyonnal, különösen, hogy gazdaságilag turbulens idők járnak. A sommás válasz az volt: semmit.

Az mindenesetre bevett gyakorlat a jegybankoknál, hogy konzervatív tartalékolással élnek. Az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve jelenleg több mint 8000 tonnányi aranyon ül, ez a pillanatnyi árfolyam-ingadozások függvényében nagyjából 480 milliárd dollárt jelent. Ez képviseli egyben a világ legfejlettebb gazdaságának legfontosabb tartalékát. Könnyen megkérdőjelezhető, hogy a világ legerősebb pénzének kibocsátója eleve miért foglalkozik többtonnányi fémtégla raktározásával, mégis ez a helyzet.

A Fed épülete Washingtonban

AFP / Anadolu Agency / Celal Gunes

A City Index gyűjtése alapján Európában Franciaország az igazi Smaug, ott a tartalékok meghaladják a 2400 tonnát. Ezt a Magyarországhoz hasonló méretű Portugália tudja nyomokban megközelíteni 382 tonnával, a legtöbb európai ország ezektől az értékektől jócskán elmarad.

Válságálló?

Tény, hogy az arany jellemzően felértékelődik válságok, bizonytalan időszakok idején, márpedig most jó ideje egy ilyen időszakról beszélhetünk. Cikkünk készültekor az arany unciája az egyik népszerű kereskedő oldalon több mint 2300 dollárt ér, ehhez képest 2019-ben ennek kevesebb mint a felét kérték érte.

Sokáig a rendelkezésre álló arany volt a támasza egy fizetőeszköz árfolyamának is, ez azonban a 70-es években megszűnt, és mint ahogy például a forint értékét is, a piaci igények határozzák meg.

MTI / Illyés Tibor

Az arany így alapvetően nosztalgiafaktorból bír azzal a piaci értékkel, amivel, ám ez nem azt jelenti, hogy teljesen haszontalan lenne a nemesfém: aki ezt a cikket olvassa, jó eséllyel olyan eszközön teszi, amelyben található minimális mennyiségű arany. Mivel az aranyláz továbbra is létező jelenség, iparágak épülnek arra, hogy szeméttelepekről kigyűjtsék az elektronikai hulladékból a menthető aranyat.

Nem elhanyagolható azonban az a lakossági igény sem, hogy menekülővalutaként tekintenek rá, ha más befektetésük valamilyen okból bebukott. Ez látszik most például Kínában, ahol a családi megtakarításokat eddig az ingatlanpiacba forgatták az emberek, annak az összeomlása után viszont felértékelődött az arany szerepe. Olyannyira, hogy ékszer helyett aranybogyó formájában is vásárolják, ezek – és természetesen a hamisítványok – pedig már az e-kereskedelmi platformokon is felbukkantak.