Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A kormány igyekszik hatalmas sikerként eladni a csok-rendszer átalakítását, pedig az igénylések mélyponton vannak, írja a Népszava pénteki száma.
A lap felidézi: Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára május elején arról beszélt, hogy az első negyedévben 3100 csok plusz-igénylés érkezett a bankokhoz, illetve a hatóságokhoz 83 milliárd forint értékben, az átlagos hiteligény 26 millió forint volt. Hornung azt is mondta, a csokplusz-igénylések felfutása dinamikusabb volt, mint az eredeti csok bevezetésekor. Vitályos Eszter kormányszóvivő pedig a múlt heti kormányinfón azt mondta, 1400 kérelmet jóvá is hagytak, illetve folyósítottak.
A Népszava szerint viszont valójában az idei a második leggyengébb évkezdet a támogatás történetében. A lap szerint a 4,5 milliós lakásállományhoz mérve mind a 3100 igénylés, mind az 1400 folyósítás elenyésző. A Központi Statisztikai Hivatal számai szerint is a csokigénylések mélypontja felé tartunk, ha marad az aktuális trend. A KSH szerint tavaly az első félévben 10 259 csokot folyósítottak – és már a tavalyi első féléves adat is hétéves mélypont volt. Ennél kevesebbet csak 2016 első felében folyósítottak, akkor 7666 volt a szám – ezt még elérhetjük idén, ha a második negyedév erősebbre sikerül.
Nem meglepő a visszaesés: a magyar gazdaság közel másfél éves recesszióból jön épp kifelé, melyet inflációs sokk is tetézett. A háztartások a magas kamatok és a zsugorodó reáljövedelmek miatt nemcsak a fogyasztásukat, de a nagy értékű beruházásaikat is csökkentették.
