Mintha a fogát húznák, olyan vonakodva folyósítja az állam a három évvel ezelőtt meghirdetett napelemes és fűtés-korszerűsítéses pályázat végső támogatási összegeit. Ez lett volna az a pályázat, amivel több tízezer háztartást akartak megújuló energiatermelési és korszerű fűtési lehetőségéhez juttatni uniós forrásokból, elvileg anélkül, hogy a nyertes pályázóknak egy fillérjébe is belekerült volna (pontos elnevezéssel: “Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” RRF-6.2.1). 

Csakhogy a pályázatot elindulása után többször módosították, különböző ütemeit összevonták (az utolsót át is címkézték, és idén újként, más tartalommal hirdették meg), a beadott kérelmeket csak nagy sokára bírálták el, és még nagyobb késéssel kezdték folyósítani az előlegeket. Bő két évvel a meghirdetése után, tavaly tél elején például még egyetlen olyan pályázó sem volt, akivel megtörtént volna a végelszámolás, és folyósították volna a teljes támogatási összeget. Ez azóta változott: már van néhány olyan pályázat, ahol ez megtörtént, de még mindig csak mutatóban.

Az aktuális pályázati statisztika alapján a közel 36 ezer támogatott pályázatra odaítélt összesen 124 milliárd forintnyi forrásnak csupán kicsivel több mint harmadát (47 milliárd forintot) folyósították, a pályázatoknak 65 százaléka (23,3 ezer) esetében történt meg legalább az előleg kifizetése:

palyazat.gov.hu

A végelszámolás a hvg.hu által megkérdezettek szerint a minisztérium szerint átlagos 55 napnál sokkal lassabban megy. A hvg.hu beszélt magánszemély pályázókkal és kivitelezővel is – mindannyian nevük titokban tartását kérve nyilatkoztak –, akik egybehangzóan panaszkodtak a pályázati rendszer nehézkességére és a lebonyolító ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kft. szerintük időhúzó és szőrszálhasogató hozzáállására.  

Beledöglesz az adminisztrációba, minden teher rajtad van, és a végén még te futhatsz a pénzed után

– így fakadt ki az egyik pályázó, aki az elsők között pályázott, de hiába kecsegtette a 2022-es választási kampány idején a kormányzat azzal, hogy jogosult, pályázatát – mint mindenkiét – csak több hónapos késéssel bírálták el. Neki az is nehezítette a dolgát, hogy kénytelen volt kivitelezőt váltani – mivel az, akivel eredetileg megállapodott a nehézségek és késlekedések miatt visszalépett –, és még saját forrást is bele kellett tennie a projektbe a drágulás miatt. Az eredetileg a pályázat komplex változatára (nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés hőszivattyúval és napelemes rendszer kiépítése) pályázó eddig csak a nyílászárócserés részt tudta lezárni – azt is csak fizikailag. A többi részében még nem is látja a végét a projektnek, pedig lassan kifut a megvalósítási határidőből.

Például tavaly ősz óta várja, hogy az akkor tőle a lebonyolító által pár napos határidővel kért hiánypótlásra érdemi választ kapjon. Az eddigi tapasztalatai alapján úgy véli, az ÉMI szándékosan él vissza azzal, hogy számára nincs határidő szabva a hiánypótlások értékelésére, és gátlástalanul húzza az időt, mert nincs pénz, hiszen a pályázat keretein belül odaítélt támogatásokat olyan uniós forrásból finanszírozták volna, amelyek továbbra is be vannak fagyasztva a jogállamisági aggodalmak miatt. Érthetően indulatos:

A lényeg, hogy valamibe bele lehessen kötni, és utána legalább nyolc hónapig nem kell utalni.

Az általa mondottakat megerősíti egy regisztrált kivitelező is, aki szerint rendkívül lassú az ügyintézés, nagyon bonyolult az erre szolgáló online felület –  már a neve is elég nyakatekert: Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs (EPTK) Rendszer – , aminek kezelése a képzettebb ügyfelek számára is feladja a leckét (fenti, jogvégzett megszólalónknak is hosszú időbe telt, mire boldogulni tudott vele). Az előlegeket – miután tavaly év elején végre elkezdték folyósítani – viszonylag gyorsan utalták, de ez az összeg nem fedezi a rendszer elemeinek beszerzését és kiépítését.

“Így saját anyagi erőforrásainkat kockáztatva hitelezünk az államnak, ami rendben is volna, ha belátható időn belül folyósítanák a támogatási összeg fennmaradó részét” –  mondja a napelemes cég munkatársa, aki szerint erre minden esetben több hónapra volt szükség mire történt – ha egyáltalán történt – valami. 

Napelemek a megújuló energia kiállításon a Construmán

Reviczky Zsolt

Telnek a hónapok, befagyva a pénz

A támogatás fennmaradó 60 százalékának lehívását egy csak napelemes pályázat esetében (a megkérdezett cég napelemek telepítésével foglalkozik) a szabályok értelmében akkor lehet kezdeményezni, ha mindenestül elkészült a rendszer, megtörtént az esetlegesen szükséges villanyóracsere, lejelentették a helyi áramszolgáltatónak, amely átvizsgálta, átvette a rendszert, és megkötötte a szerződést az ügyféllel. Erre jellemzően egy hónapot számolnak. Ezután 15 napon belül kell a szükséges dokumentumokat feltölteni a pályázati rendszerbe, és igényelni a végső kifizetést. A folyamat ekkor kezd akadozni.

A vállalkozás például tavaly év elején zárt le így több projektet, amikor viszont még le sem tudták jelenteni, mivel ez a funkció az online pályázati rendszerben akkor még el sem indult. Amikor aztán tavaly júliusban végre megnyílt a lehetőség, és készre tudták jelenteni a projekteket elkezdődött a huzavona a hiánypótlásokkal, a kivitelező a következő példákat sorolta.

• Visszadobják például, ha a végszámlán nem az elvárt formában szerepel a sablon záradékszöveg, ami semmiféle többletinformációt nem tartalmaz, mint ami amúgy is leolvasható a számláról (a támogatott beruházási összeg, illetve a pályázat azonosítója).
• Egy ügyfelet például egy ilyen hiányosság miatt szólítottak fel szűk pár napos határidővel hiánypótlásra, hogy kérjen nyilatkozatot a kivitelező cég vezetőjétől arról, hogy a leadott előlegszámla valóban az az előlegszámla, amire a támogatás vonatkozik. Ezt meg is tette, de immár nyolcadik hónapja hiába vár a válaszra.
• Előfordult, hogy a villanyóra-szabványosítás költségeinek az elszámolásához utólag kértek be köztartozás-mentességről szóló igazolást a pályázótól, aminek nem szabadott volna 30 napnál régebbinek lennie. Ezt be is szerezte az illető, fel is töltötték időben a rendszerbe, de mire a lebonyolító ügyintézője elé jutott, már letelt a 30 nap, és visszadobták, hiába volt a feltöltés idején még érvényes.
• Arra is volt példa, hogy egy korábban elfogadott, és ki is fizetett előlegszámlán találtak utólag egy darab karakterhibát (egy évszám egyik számjegye volt téves), ami miatt – bár a végelszámolást elfogadták – a támogatás fennmaradó részét nem fizették ki. Az évekkel ezelőtti előlegszámla javítását napokon belül benyújtották a pályázó nevében, hogy aztán hónapok óta várják a választ.
• Egy ügyfél az online felület visszásságaira is mondott érzékletes példát: minden ügyintézéskor elvárja a rendszer, hogy csatoljanak valamilyen dokumentumot, olyan esetben is, amikor ez indokolatlan. Így arra kényszerülnek, hogy üres, semmiről nem szóló dokumentumokat töltögessenek fel, különben nem engedi őket továbblépni a felület. 

Az érintett vállalkozás eddig összesen kevesebb mint tucatnyi napelemes rendszert készített el az összesen fennmaradó 30-40 pályázatos projektje közül. A teljes támogatáshoz eddig csak négy esetben jutottak hozzá: egyiknél 7, másiknál 2,5, harmadiknál 3,5 a negyediknél 6 hónapot kellett várniuk. Van olyan pályázatos ügyfelük, aki támogatásának végső kifizetésére – bár már jóváhagyták a záróelszámolást – 113 napja hiába várnak.

Húzzák az időt, nincs kapacitásuk rá, nem kompetensek – csak találgatni tudunk, mi az oka a késlekedésnek

– mondja a kivitelező, aki szerint folyamatosan bizonytalanságban vannak: nincs garancia semmire, a lebonyolító tőlük elvárja, hogy szigorúan betartsák a gyakran szűkre szabott határidőket, de maga nem siet a visszajelzéssel. “Csak politikai nyilatkozatok jönnek, hogy Brüsszel nem fizet, de majd a magyar kormány kipótolja. Mi meg – kiszámoltam – átlagosan 4,7 hónapot várunk arra, hogy folyósítsák egy-egy projekt támogatását.”

A kivitelezők és az ügyfelek körében általános az a vélekedés, hogy a lebonyolító szándékosan húzza az időt a hiánypótlásokkal. 

Az üggyel kapcsolatban természetesen kérdéseinkkel megkerestük az ÉMI-t, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Napelempark Felcsúton

HVG

Dörömböl a határidő

A huzavona és a késlekedés miatt sok pályázó kezd kifutni a határidőből. Eredetileg 14 hónap állt volna rendelkezésre a csak napelemes, illetve 18 hónap a komplex pályázatok kivitelezésére, ami sokuk esetében már rég lejárt volna (például egy 2022 augusztásban támogatói okirathoz jutó pályázónak legkésőbb tavaly októberig le kellett volna zárnia a a projektet), nem csoda, hogy a kiíró végül 20 és 26 hónapra módosította a határidőket. Sok esetben ezt sem tudják tartani. A hvg.hu által megkérdezett cég például áprilisban egy sor ügyfelével küldetett be hosszabbítási kérelmet, akiknél látták, hogy veszélyesen közeledik a határidő. Erre a lebonyolító azzal reagált, hogy közölte velük: nem lehet hosszabbítást kérni, de 3 hónap csúszást elfogadnak, amennyiben ennek tényét az ügyfelek a záróelszámolás benyújtásakor jelzik, és az okokat részletezve kérik a haladékot. 

A kivitelező szerint van esélyük azoknak, akiknek mostanában jár le a 20 hónapos határidő (a csak napelemesek esetében), de tart attól, hogy túl sokan lesznek ilyenek, és feltorlódnak az ÉMI-nél a késésben lévő pályázatok. Ez pedig azzal járhat, hogy esetleg mégsem tudják időben elbírálni őket. Ez újabb kockázat a cégek számára, amelyek pénzeszközei és ki nem fizetett munkája – mint fentebb is kiderült – hónapokra befagy a projektekbe.

Ez egy kisebb vállalkozónak nem fér bele – mondta a kivitelező. Sokan nem is bírják, a hvg.hu is írt olyan cégről, amely túlvállalta magát a pályázatos ügyfelekkel, és az ügyintézés, majd a kifizetések késése miatt csődbe is ment, ügyfelek százait hagyva az út szélén, akik még mindig keresik a megoldást.

A késlekedésnek ugyanakkor nem várt előnye is van: a pályázatok felfutása, 2022 nyarán, az energiaválságot követően rendkívül elszálltak a napelemes rendszer elemeinek az árai, illetve a munkadíjak, és a 100 százalékos intenzitású támogatás 70-80 százalékosra olvadt. Azóta viszont csökkentek az árak, és már közelebb kerültek az eredetiekhez, igaz így sem ritka, hogy 5-10 százalékot rá kell fizetniük az ügyfeleknek – mondja a kivitelező.

Ennyi probléma után sok cég igyekezett leépíteni a pályázatos ügyfeleket, vagy csak nem vállalja be azokat az újakat, akik valamiért kivitelező nélkül maradtak. (Az általunk megkérdezett cég sem vesz már át ilyen ügyfeleket, a meglévő projekteket igyekeznek végigvinni, illetve az új támogatási program keretein belül vállaltak néhányat.)

A cégek részéről általánosnak tűnik az óvatosság, van, aki trükközni is próbál. Ügyfelek részéről hallottunk olyanról, aki csak akkor hajlandó elkezdeni a munkálatokat, ha az ügyfél saját zsebből kifizeti nekik előre a fennmaradó támogatási összeget. Ezt az általunk megkérdezett kivitelező visszásnak tartja, ami több kérdést is felvet,:

• egyrészt szabálytalan, hiszen a pályázat kiírása tiltja, így ha kiderül, a pályázó a teljes támogatást is elbukhatja,
• kétséges, hogy a támogatási összeget előre elkérő vállalkozás hogyan tudja elszámolni, bevételként könyvelni, számlát adni róla,
• ha pedig feketén, valamiféle zsebszerződéssel veszi át a pénzt, akkor is legfeljebb a széfjében parkoltathatja az összeget, és persze
• megvan az a kockázata is, hogy esetleg nem fizetik vissza az ügyfélnek az összeget, ha végre megérkezik majd a támogatás, akinek kevés eszköze lesz ezt kikényszeríteni.

Az új pályázat eddig problémamentesnek tűnik

A vállalkozás a korábbi pályázaton szerzett rossz tapasztalatok ellenére az új, részben önerős, akkumulátoros tárolóegységgel (Napenergia Plusz Program) kiegészített pályázaton is regisztrált kivitelezőként és visznek is bő tucatnyi projektet. Ennél (a korábbi pályázat későbbi ütemének átcímkézésével indított) programnál egyszerűbb és megbízhatóbban működik a pályázati felület, tartja a saját határidőit a lebonyolító. 

Itt csak az okozhat késést egyes esetekben, hogy a bruttó elszámolás optimalizálásához újabb típusú, úgynevezett fázis-asszimetrikus invertereket célszerű felszerelni, amikből még kevés van a piacon. Ezek működésének lényege, hogy a segítségükkel teljes mértékben lehet biztosítani a napelemek termelésének helyben történő felhasználását. Leegyszerűsítve: kiküszöbölik, hogy miközben az egyik fázison kisebb helyi fogyasztó (például egy telefontöltő) üzemelése mellett olcsó átvételi áron tölti a hálózatra a fennmaradó áramot, egy másik fázison, egy nagyobb fogyasztó (például egy főzőprogramon futó mosógép) üzemelése során már a hálózatból kell drágán áramot vételezni, mert az arra eső szimmetrikusan elosztott napelemes teljesítmény nem elég.

Míg a 2021-ben indult pályázattal kapcsolatos késlekedéseket az MNNSZ által idézett válaszban a KTM, “a világgazdaság jelenlegi, igen rossz helyzetével”, illetve a beruházásokat “hátráltató” uniós jogrendszerrel indokolja, amivel szemben a “a rugalmasabb és egyszerűbb” hazai szabályokkal már kifizettek 45 milliárdot, az új pályázattal kapcsolatban szó sincs hátráltató tényezőkről: az Energiaügyi Minisztérium büszkén közölte a minap, hogy elkezdődtek a kifizetések: 

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Kriza Márton