„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
„A célzott és hatékony kormányzati intézkedések visszaszorították az inflációt, amely márciusra 3,6 százalékra zuhant vissza és azóta is alacsony szinten maradt. Ennek, valamint a 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emelésnek köszönhetően 2023 szeptembere óta, azaz már több mint fél éve emelkednek a reálbérek” – kommentálta a márciusi kereseti statisztikákat a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár.
Valójában minimum erősen kérdéses, hogy a kormányzati intézkedések – mint az Árfigyelő portál elindítása és a kötelező akciózás bevezetése – mennyiben járultak hozzá az infláció mérséklődéséhez. A kormány mindenesetre mindeddig semmiféle számítást vagy elemzést nem mutatott be az intézkedések hatásairól, így ezek a kijelentések propagandának tekinthetők.
Az államtitkár nyilatkozatában érdekes mozzanat, hogy a reálbér-fordulatot részben a minimálbér-emeléssel magyarázza. A reálbérek változása egy évig a negatív tartományban mozgott, az infláció ugyanis magasabb volt, mint a keresetek növekedése. A fordulat valóban 2023 szeptemberében jött el, amikor az infláció mértéke a keresetek növekedési üteme alá lassult.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése azonban decemberben történt (általában januárban emelik a legkisebb kereseteket, ezt idén előre hozták az előző év decemberére) – vagyis három hónappal a szeptemberi reálbér-fordulat után. Sőt tulajdonképpen négy hónappal, adva, hogy a foglalkoztatottak a tárgyhavi fizetésüket a következő hónapban kapják meg, tehát a decemberi fizetéseket januárban.
Nehezen látható, hogy a decemberi (januári) béremelések mennyiben járulhattak hozzá a szeptemberi reálbér-fordulathoz.
Az államtitkár kijelentése annyiban igaz, hogy az emelések december (január) óta hozzájárulnak, hogy a reálkeresetek változása a pozitív tartományban van. Ugyanakkor adva, hogy a fordulat már szeptemberben megtörtént, biztosra vehető, hogy a reálbér akkor is nőtt volna az idei év első hónapjaiban, ha kisebb – vagy akár semekkora – minimálbér-emelés történik.
