A költségvetési bevételek növelése érdekében új adócsomagot jelentett be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a hétfői kormányinfón, amely értelmében a bankok, az energiaszektor és egyes multinacionális vállalatok pluszbefizetéseiből 400 milliárd forintot akarnak beszedni. A legtöbb intézkedés 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.

A Concorde elemzői szerint a várható új bevételek a következő struktúrában érkezhetnek az államkasszába:

• devizatranzakciós illeték (0,45 százalék, max. 20 ezer forint/tranzakció): 160 milliárd forint;
• egyéb banki tranzakciós adó emelése: 100 milliárd forint;
• energiaadó emelése: 100 milliárd forint;
• egyéb (beleértve a „multinacionális vállalatok” adóját, valószínűleg főleg a kiskereskedelmi szektorban): 40 milliárd forint.

Azt is kiszámolták, hogy a bejelentett csomag mekkora többletterhet jelenthet az ország két legnagyobb tőzsdei cégének:

Mol:

• Az extraprofit eredetileg a 2022-es bevétel 1 százalékában meghatározott adókulcsa most 2,8 százalékra emelkedett. Ez a változás a Concorde szerint hozzávetőleg 200 millió dollár vagy 75 milliárd forint többletadót ró a Molra, ami részvényenként nagyjából 100 forintnak felel meg.
• Ezen túlmenően a Brent–Ural-felárat terhelő adót 2025-re kiterjesztették, ami az olajtársaságnak abban az évben a becslések szerint további 15-40 milliárd forintos többlet pénzügyi kötelezettséget jelent, ami részvényenként akár 50 forintot is elérhet.

OTP:

• Az intézkedéscsomag idén már csak minimálisan, 2-4 milliárd forinttal terhelheti a bankot. 2025-ben azonban az extraprofitadó jelentősen emelkedhetne. Emiatt a 2024-ben esedékes, durván 10-12 milliárd forint extraprofitadó 2025-ben akár 25 milliárd forintra is ugorhat, figyelembe véve az állampapír-állomány növekedéséből származó esetleges levonhatóságot is.
• A pénzügyi tranzakciós illeték összege 2023-ban 98 milliárd forint volt, ami 2024-ben durván 100 milliárd forint körül alakult volna. Ennek ellenére a kormány további 85 milliárd forintot kíván beszedni 2024 hátralévő részében, amelyből az OTP várhatóan mintegy 30 százalékot fizethet be. Ez a második félévben mintegy 25 milliárd forint többletadót jelenthet, ami a Concorde becslése szerint összesen 125 milliárd forint pénzügyi tranzakciós adót jelent.
• 2025-ben az adóterhek tovább emelkedhetnek a 2023-as szint másfélszeresére, 2025-ben elérve a 150 milliárd forint körüli összeget. A pénzügyi tranzakciós illeték emelése mellett október 1-től a konverzióval járó ügyletekre kiegészítő tranzakciós illetéket vezetnek be, amelyet a mindenkori tranzakciós illetéken felül kell fizetni az adott tranzakciók után. Ennek megfelelően 2024-ben 7 milliárd forint, 2025-ben 30 milliárd forint lehet a további tranzakciós illeték bevétele, ami 2024-ben nagyjából 2 milliárd forintba, 2025-ben pedig 8 milliárd forintba kerülhet az OTP-nek.
• A legrosszabb forgatókönyv alapján az elemzők arra számítanak, hogy az OTP-t 2024-ben nagyjából 30 milliárd forint addicionális adóteher terheli, ami 2025-ben 48 milliárd forinttal nőhet. Ugyanakkor arra is számítanak, hogy a növekvő költségek jövedelmezőségre gyakorolt hatásának jelentős részét a bankcsoport képes lesz az üzleti folyamatai alakításával kompenzálni. Számításaik szerint részvényenként a hatás 550 forint lehet.