Nagy Márton a kormányt ajnározza a csökkenő inflációért, pedig az tőlük szinte teljesen függetlenül alakult így

Három és fél éve nem volt annyira alacsony az infláció, mint augusztusban, írtuk meg kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal adatközlése alapján. Az egy hónappal korábbi 4,1 százalék után a fogyasztói árak 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve ilyenkor, ez a szint utoljára 2021 februárjában állt fel.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nem is habozott, az adatot kommentáló közleményében a kedvező fordulatot tulajdonképpen teljes mértékben a saját, illetve a kormány érdemének tulajdonította. Ezt írta: „A Kormány már a tavalyi év folyamán sikeresen letörte, majd tartósan alacsony szintre szorította vissza a háborús helyzet és a szankciók miatt megugrott inflációt, amelynek mintegy 80 százaléka kínálat oldali volt. Az infláció alacsony szinten tartása érdekében a Kormány továbbra is fenntartja az olyan célzott és hatékony intézkedéseket, mint az online árfigyelő rendszer, amely 2023. július 1-je óta jelentős mértékben hozzájárul a kiskereskedelmi verseny élénkítéséhez és az infláció kontroll alatt tartásához.”

Ezzel szemben eléggé biztosan állítható, hogy az online árfigyelőnek pl. semmi köze nem volt az infláció lassulásához, mivel az, mint az inflációs adatról szóló cikkünkben már kiemeltük, főleg a következő három, a kormánytól és pláne az árfigyelőtől független tényezőnek tudható be:

• tavaly júliusról augusztusra volt egy óriási benzinár-emelkedés, vagyis sokkal magasabb a bázis, amihez viszonyítunk, ráadásul idén kicsit még olcsóbb is lett az üzemanyag;
• tavaly júliusban volt még élelmiszerár-maximálás, augusztusban már nem;
• és persze tavaly ilyenkor még 16,4 százalékos volt az infláció, vagyis egy nagyon magas szintről drágult most tovább az élet, ez a bázishatás az év végére ki fog futni.

Ezekre a tényezőkre hosszú távon nem lehet alapozni.

Hogy továbbra is vannak bajok, azt mutatja, hogy a maginfláció, amelyet az egyszeri és a külső hatások kiszűrésével számolnak, jóval az ideális szint fölött maradt, ezúttal 4,6 százalékos. Így hiába örvendetes az augusztusi adat, attól még továbbra is valószínű, hogy 2024 végére kicsúszhat a mutató az ideális sávból.

Nagy közleménye még azt is állítja, hogy az élelmiszerárak dezinflációját a mezőgazdasági termelői árak jelentős mértékű visszaesése okozza, az pedig előrevetíti, hogy egyes élelmiszer-termékpályákon még csökkenhetnek az árak a következő hónapokban, ami tovább erősítheti a kereslet növekedését. Ez azért lehet merészen optimista jóslat, mert bár szeptember elejére megérkezett a lehűlés és a zuhé, attól még a nyár hőségrekordokkal és szárazsággal telt, ami valójában minden bizonnyal felfelé fogja nyomni a mezőgazdasági termékek árát.