Három és fél éve nem volt ennyire alacsony az infláció

Jelentősen lassult az infláció augusztusban – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a friss adatot. Az egy hónappal korábbi 4,1 százalék után a fogyasztói árak most 3,4 százalékkal magasabbak, mint egy éve ilyenkor voltak. Ennyire alacsony szinten 2021 februárja óta nem járt az infláció. Egy hónap alatt, júliusról augusztusra stagnált az átlagos árszint.

Az, hogy a júliusi megingás után újra ott van az infláció a jegybank 2-4 százalék közötti toleranciasávjában, ahol amúgy az év első hat hónapját is töltötte, önmagában jó hír. Csakhogy ettől még továbbra is valószínű, hogy 2024 végére kicsúszhat a mutató az ideális sávból. Ugyanis főleg három tényezőnek tudható be az, hogy most lassult az infláció, és egyik sem olyan, hogy hosszú távon lehet alapozni rá:

• tavaly júliusról augusztusra volt egy óriási benzinár-emelkedés, vagyis sokkal magasabb a bázis, amihez viszonyítunk, ráadásul idén kicsit még olcsóbb is lett az üzemanyag;
• tavaly júliusban volt még élelmiszerár-maximálás, augusztusban már nem;
• és persze tavaly ilyenkor még 16,4 százalékos volt az infláció, vagyis egy nagyon magas szintről drágult most tovább az élet, ez a bázishatás az év végére ki fog futni.

Hogy továbbra is vannak bajok, azt mutatja, hogy a maginfláció, amelyet az egyszeri és a külső hatások kiszűrésével számolnak, jóval az ideális szint fölött maradt, ezúttal 4,6 százalékos.

Részletesen a következőképp jött ki a friss inflációs szám:

• az élelmiszerek ára átlagosan 2,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor,
• a szolgáltatások 9,5 százalékkal drágábbak,
• a ruhák ára 4,5 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italoké és a dohányé 3,9 százalékkal,
• az „egyéb termékek” kategória, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 0,1 százalékkal olcsóbb lett;
• a tartós termékek 0,2 százalékkal olcsóbbá váltak;
• a háztartási energia pedig 4,3 százalékkal olcsóbb a KSH szerint, mint egy éve.

Az inflációt leginkább az fékezte le, hogy az üzemanyagok most olcsóbbak, mint egy éve ilyenkor. Itt nagyon fontos a bázishatás: tavaly júliusról augusztusra volt egy nagyon komoly áremelés (a benzin ára literenként 584 forintról 631-re ugrott, a gázolajé 571-ről 630-ra), idén pedig még csökkent is az ár ugyanekkor: a benziné 616-ról 611 forintra, a gázolajé 625-ről 614-re. Azaz egyszerre lett sokkal magasabb az összehasonlítási alap és valamivel kisebb az aktuális ár.

Az élelmiszereknél 2023. augusztus 1-jén vezették ki a kötelező ármaximálást, vagyis most már nem az árstopos szinthez kell viszonyítani. Emellett még egy fontos dolog történt: idén júliustól engedte el a kormány a kötelező akciózást, a még korábban árstopos termékeket pedig onnantól kezdve lehet újra az aktuális beszerzési ár fölött árulni. Ennek hatására júniusról júliusra 0,7 százalékkal ugrottak meg az árak, júliusról augusztusra pedig stagnálást mért a KSH.

A Nemzetgazdasági Minisztérium még augusztus végén arról adott ki egy közleményt, hogy a boltok „egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre”, a Gazdasági Versenyhivatal pedig be is jelentette, hogy megvizsgálja az NGM panaszát, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Az NGM a liszt, a tej és a cukor árának változását hozta fel elrettentő példának – a liszt és a tej 0,5, a cukor 0,8 százalékkal drágult egyetlen hónap alatt. De például a tojás 2,3, a tészta 1,7, a zöldségek és gyümölcsök 1,2 százalékkal olcsóbbak lettek, mint júliusban voltak.

Az árakat az is visszafoghatja, hogy a bolti forgalom rémesen gyenge. A kiskereskedelem április óta gyakorlatilag stagnál, ezen belül az élelmiszerüzletek forgalma is csak a tavalyi nagyon alacsony szinthez képest nő. Így aztán a boltok nem nagyon emelhetnek az áraikon, különben nem tudják megtartani a vevőiket.

Az áremelkedést ahogy az elmúlt hónapokban, úgy most is leginkább a szolgáltató szektor hajtja. Itt egy év alatt 9,5 százalékkal nőttek az árak, júliusról augusztusra pedig 0,4 százalékkal. A kérdés az, hogy ez a szektor meddig tudja emelni az árait úgy, hogy a fogyasztók ne riadjanak el.

És továbbra is fontos részlet az, hogy a tartós cikkek árai csökkennek. Ugyan a szobabútorok 2,3, a konyhabútorok 1,7, az új autók pedig 6,6 százalékkal drágábbak lettek, mint tavaly ilyenkor, visszahúzza ennek a csoportnak az átlagát mínuszba az, hogy a használt autók 6,7 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve.

A bázishatás szép lassan kifut: most következik az a négy hónap, amikor tavaly nagyon nagyot lassult az infláció. A tavaly decemberinél most 3,5 százalékkal magasabbak az árak, és most a benzinár komoly csökkenése kellett ahhoz, hogy ezen a szinten tudjon maradni az átlag – hasonló szerencsés külső helyzetre lenne szükség ahhoz, hogy az év végére is az ideális szinten tudjon maradni az infláció.