Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az Energiaügyi Minisztérium Facebook-posztja szerint az MVM a békési Sarkad térségében a közelmúltban fejezték be a negyedik új kút lemélyítését, jelenleg annak tesztelése zajlik, a napokban pedig új kút fúrásába kezdtek a szakemberek.
Nyékpuszta lelőhelyen egy korábban lemélyítettel együtt 2023 februárja óta négy kutat állítottak termelésbe. A felszínre hozott földgáz mennyisége mostanra meghaladta a 100 millió köbmétert, könnyűolajból pedig 135 ezer köbmétert termeltek ki.
A hajdú-bihari Berettyóújfalunál idén februárig négy kutat fúrt le a nemzeti energiavállalat. Az első júniusban állt termelésbe, eddig 4 millió köbméter földgázt adott, a második tesztelése folyamatban van.
Az Energiaügyi Minisztérium nyolc területre indított koncessziós eljárásokat szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére.
A számokat a hazai gázfogyasztás fényében érdemes vizsgálni, ami a 2022-es energiaválság előtt 10-11 milliárd köbméterre rúgott, azóta pedig 8 milliárd köbméter közelébe csökkent. Mint az EM posztja megjegyzi: „a kormány a belföldön elérhető források fokozott hasznosításával erősíti Magyarország energiaszuverenitását és a hazai fogyasztók ellátásbiztonságát”. Az előbbinek záloga lenne az orosz gázról és kőolajról való leválás, erre azonban egyelőre a kormány nem hajlandó.
A megújuló forrásoké a jövő
A napokban Megújuló Magyarországért Alapítvány megbízásából Jávor Benedek és szakértői csapata több forgatókönyvet is megvizsgált a magyar villamosenergia-piac 2050-ig tartó alternatíváiról. A tanulmány szerint az anyagi, geopolitikai és környezeti megfontolások is a száz százalékban megújuló elektromosenergia-termelés felé mutatnak, a kormány mégis az orosz energiafüggést erőlteti a paksi atommal és a gázerőművekkel.
„Modelljeink egyértelműen a 100 százalékban megújuló energiatermelésre támaszkodó szcenáriót mutatták a legelőnyösebbnek, mind a várható árak és költségek, mind a finanszírozási lehetőségek, mind pedig a geopolitikai és környezeti megfontolások szempontjából. Ehhez képest a megújulókat atomenergiával kombináló opció drágábban, jóval magasabb közpénzigénnyel és orosz energiafüggést eredményező módon valósítható csak meg, a megújulók és az atom mellett a gázt is a rendszerbe integráló verzió pedig még rosszabb feltételeket kínál minden szempontból” – írta a hvg.hu-n publikált cikkében Jávor Benedek.
