Mind az európai, mind a magyarországi turizmus idén először meghaladhatja a koronavírus előtti szintet. Az ágazat a hazai GDP 10 százalékáért felel, és mintegy 400 ezer munkavállaló megélhetését biztosítja. A turizmus talpra állása a reálbérek növekedésének, a fogyasztói bizalom helyreállásának és az infláció csökkenésének köszönhető. Árnyalja a hazai összképet, hogy a növekedés szinte kizárólag a külföldi turisták magyarországi vendégéjszakáinak köszönhető, a magyarok belföldi utazásai stagnálnak, pedig van utazási kedv, de inkább csak külföldre – állapította meg Szabó Melinda, az MBH Elemzési Centrum ágazati vezetője.

Idén nyáron 7 millió éjszakát töltöttek a vendégek magyarországi szálláshelyeken, ez 9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A külföldi vendégéjszakák száma 11 százalékkal nőtt, a magyarok viszont 0,5 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek belföldi szállásokon, mint egy évvel korábban – erről már Horti Flóra szenior ágazati elemző beszélt.

A legfontosabb vendégeink az osztrákok – ők töltötték itt a legtöbb napot, több mint 5,5 milliót, és ők költötték el a legtöbb pénzt is, több mint 200 milliárd forintot. Az élmezőnyhöz tartoznak még az olaszok (3,6 millió nap, 140 milliárd forintos költés), a britek (3,5 millió nap, 150 milliárd forint) és az amerikaiak (2,9 millió nap, 150 milliárd forint). Aránylag kevesebb költéssel, de sokat időznek Magyarországon a románok (5,1 millió nap, 65 milliárd forint) és a lengyelek is (4,3 millió nap, 95 milliárd forint). Európai viszonylatban a Benelux-államok lakói a legnagyobb költők, ők itt is átlagon felül szórják a pénzt, de a hollandok csak valamivel kevesebb mint 3 millió, a belgák és a luxemburgiak pedig együttesen 1,5 millió napot töltöttek Magyarországon.

MBH Bank

A kormánynak évek óta hangoztatott célja, hogy a turizmus GDP-hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra emelkedjen, ehhez évi mintegy 50 millió vendégéjszakára van szükség. Tavaly még csak elérte, idén felül is múlhatja a 2019-es rekordévet (42 millió) ez az adat. Hogy az évtized végére meglegyen az áhított 8 milliós növekedés, az jelentős részben a külföldiek körében messze legnépszerűbb Budapesten múlik – a McKinsey júliusi elemzése szerint a főváros a jelenlegi 3,2 helyett akár 7 millió vendéget is fogadhat.

Ennek vannak még akadályai, például kevés itthon a felső kategóriás hotel, nincs elég nemzetközi repülőjárat, és az üzleti turizmus terén is lenne hová fejlődnünk. A budapesti látogatások száma annak ellenére marad el Bécstől és Prágától, hogy nagyságrendileg ugyanannyi Google-keresés érdeklődik a magyar, az osztrák és a cseh főváros iránt, és a budapesti szálláshelyek sem teljesítenek rosszul: a kihasználtságból és az átlagárakból számított, szobánkénti bevételt mérő REVPAR-mutató idén júniusban 109,8 euró volt – 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Bécs hasonló növekedés mellett 120,9 eurót ért el, a prágai szobákat (101,7) pedig már most lehagyták a fővárosi szálláshelyek, a különbség nőtt is tavaly óta.

Budapest így is kiemelkedik a hazai úti célok közül, ráadásul hiába vállalt kormányzati cél a vidéki turizmus felfuttatása, a tapasztalat azt mutatja, hogy az új vendégek többsége is inkább a fővárosra kíváncsi: nyolc Budapestre látogató turistából 7 külföldről érkezik, az ország régiói közül egyedül a fővárosban és környékén nőtt 10 százalékot meghaladó mértékben a vendégéjszakák száma, miközben a vidék egyes részein még kevesebb is volt a vendég 2023-ban, mint egy évvel korábban.

2023-ban az országban összesen már több mint 20 ezer turisztikai szálláshely működött, közel 4 ezerrel több, mint egy évvel korábban, miközben vendéglátóhelyből összesen már kevesebb mint 45 ezer van az országban, 2500-an zártak be egyetlen év alatt. Az összforgalom már 2021 végén elérte a koronavírus-járvány előtti szintet, onnan azonban azóta sem tud elrugaszkodni.

Nyáron nyaralok

A főváros túlsúlya mellett az ágazat fejlődése szempontjából fontos lenne meggyőzni a magyar turistákat is, hogy inkább itthon költsék a pénzüket, ez azonban egyelőre nem akar sikerülni. Pedig nyaral a magyar, csak inkább a tengerparton, mondjuk Horvátországban, Olaszországban vagy Görögországban. A magyaroknak összesen 43 százaléka tervezett idén utazást, ennek több mint fele, 22 százalék külföldön.

A „nyaralás” kifejezés továbbra is helytálló a hazai üdülések leírására – a magyar turisták 17 százaléka júniusban, 31-31 százaléka júliusban és augusztusban ment üdülni. Az MBH kutatása szerint ugyanakkor van 21 százalék, akik egyáltalán nem engedhetik meg maguknak a nyaralást, többségük, 71 százalékuk anyagi okok miatt. Az viszont tévhit, hogy a magyarok hitelből fedeznék a nyaralást – magyarázta Kelemen Tamás, az MBH Bank lakossági termék- és folyamatmenedzsment igazgatója. Valójában nagy többség, 80 százalék a megtakarításaiból fedezi az üdülést. 

A nyaralók többsége legfeljebb egy hétre utazik, 20 százalék 1-3 napra, 43 százalék 4-7 napra, de 2 százalék azt is megengedheti magának, hogy egy hónapnál hosszabb időt nyaraljon évente. Az MBH válaszadóinak 40 százaléka évente legalább egyszer külföldön nyaral, közel felük, 18 százalék többször is.

Félmilliós nyaralás

A magyar háztartások idén átlagosan 459 ezer forintot költenek nyaralásra, 57 ezer forinttal többet, mint tavaly. Az átlagot a külföldi utazások húzzák fel 519 ezerrel, a hazai üdülés átlagosan csak 235 ezer forintba került. A nagy többség továbbra is személyesen fizet, akár bankkártyával, akár készpénzzel, de egyre többen választják az online bankkártyás fizetést is, ha az utazást vagy a szállást kell elintézni. Egyelőre a nyaralást kevesen intézik Revoluttal itthon: a fintech szolgáltatásokat használók aránya alig 1-2 százalék volt az egyes kiadási kategóriákban.

MBH Bank

Legalább egy bankkártyát 95 százalék visz magával külföldi útjaira, de a válaszadók valamivel több mint fele (51 százalék) az összeset nem viszi magával. Érdekesség, hogy 62 százalék még mindig gondosan figyel arra, hogy külföldi nyaraláskor legyen nála dombornyomott kártya, noha ezeknek az elektronikus fizetés korában már legfeljebb esztétikai előnye van a vésett bankkártyákkal szemben. Utasbiztosítást a magyar utasok 58 százaléka köt mindig, a többség közvetlenül a biztosítóknál – 38 százalékuk a weboldalon keresztül, 30 százalék pedig személyesen, a biztosítók irodájában.

A belföldi nyaralások során továbbra is fontos a Széchenyi Pihenő (SZÉP) kártya szerepe, a Szállás.hu adatai szerint a foglalások 27 százalékához használták a legnépszerűbb itthoni béren kívüli juttatást. Összesen már 2 871 945 SZÉP-kártya van forgalomban, amelyekkel idén csak augusztusig közel 300 milliárd forintot költöttek, így jó eséllyel megdől a tavalyi, 449 milliárdos rekord az év végére. Az elfogadóhelyek száma tavaly óta mintegy 4 ezerrel, 147 975-re nőtt, ami csak azért nem rekord, mert amikor 2022-ben élelmiszer vásárlására is lehetett költeni a SZÉP-kártyáról, értelemszerűen megugrott az elfogadóhelyek száma is.

Az MBH saját adatai szerint a magyar turisták bankkártyás költései évről évre nőnek, tavaly meghaladták a 40 milliárdot, idén pedig jó eséllyel ennél is magasabb lesz a végösszeg, hiszen augusztus végére már közel 30 milliárd forintnál tartanak a magyar üdülők. A legtöbb pénz a szállodáknál landol, tavaly több mint 15 milliárd, idén eddig 11,4 milliárd forint. Sokat költünk utazásra is: a légitársaságoknak 5,6, a buszszolgáltatóknak 3,2, a vasutaknak 2,9 milliárd forintot fizettünk az idei év első 8 hónapjában, de a taxis kiadások is közel 850 millió forintot tettek ki.

Összetételében és trendjében hasonló képet mutat a külföldi turisták magyarországi bankkártyás költekezése, ők tavaly több mint 100 milliárd forintot hagytak itt, idén a 80 milliárdot közelítette az összeg augusztus végéig. Az idelátogató turisták viszont jóval több pénzt hagynak az utazási irodáknál, a szállodák után a második legtöbbet nekik fizetik, szemben a magyar turistákkal, akiknél csak ötödik helyen vannak az ügynökségek.