Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nem biztos, hogy a kivétel december 5-i megszűnte után biztosítani tudja a nem orosz kőolajból készült termékek megfelelő mennyiségének szállítását a cseh piacra – írta a Mol CR, azaz a Mol cseh leányvállalata.
A lengyel Orlen Unipetrol társaság – amely az egyedüli csehországi kőolajfeldolgozó – a CTK kérdésére ugyanakkor közölte: biztosítva van számára a kellő mennyiségű kőolaj szállítása annak érdekében, hogy megtartsa a termékek előállításának folytonosságát, szükség esetén pedig kész átirányítani a kivitelre szánt termékeket a cseh piacra.
„A szükséges mennyiségű kőolaj szállítása a kivétel idejének letelte után is biztosítva van, tehát a termékek előállításának és szállításának kontinuitása is biztosított mindkét olajfinomítónkban. Üzleti politikánkat képesek vagyunk úgy módosítani, hogy hazai és külföldi kötelezettségeinket is betartsuk” – mondta Pavel Kaidl, az Orlen Unipetrol szóvivője a CTK-nak. Szerinte a társaság számára a cseh piac előnyt élvez, ezért szükség esetén a kivitelre szánt üzemanyagot, amely az össztermelés mintegy 20 százalékát teszi ki, átirányítanák a cseh piacra.
Csehország a korábbi közlések szerint az olaszországi Triesztből a németországi Ingolstadtba vezető TAL kőolajvezeték kapacitásának kibővítésével kíván megszabadulni az orosz kőolajbehozataltól. A TAL eddigi évi négymillió köbméteres szállítási kapacitását a közeljövőben megduplázzak, azaz nyolcmillió köbméterre emelik. Ez a kőolaj a múlt század kilencvenes éveinek második felében megépített Ingolstadt-Kralupy nad Vltavou (IKL) vezetéken keresztül jut el Csehországba.
A hivatalos adatok szerint Csehország tavaly 7,4 millió köbméter kőolajat hozott be, ennek 58 százalékát a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezett orosz kőolaj tette ki. A többi az IKL vezetéken keresztül jutott a cseh finomítókba.
Lubos Dinka, a Mol CR vezérigazgatója a CTK-nak nyilatkozva megkérdőjelezte, hogy a TAL bővítése időben befejeződhet. „Még soha nem történt meg a múltban, hogy egy ilyen volumenű projekt időben elkészült volna. Ezért legalább néhány hónapos késéssel kell számolni” – idézte Dinka nyilatkozatát a hírügynökség.
A Mol arra is felhívta a figyelmet, hogy Csehország az üzemanyagok terén nem önellátó, az üzemanyagok mintegy 15-20 százalékát Mol tulajdonában lévő pozsonyi Slovnaft kőolajfinomító biztosítja. A Slovnaft ugyan igyekszik az orosz kőolajat az Adria vezetéken hozzá érkező kőolajjal pótolni, de kérdéses, hogy az Adria kapacitása elegendő lesz-e a cseh piac igényeinek fedezésére.
„Csehország 2025 január elsejétől két olyan kőolajvezeték szállításaitól lesz függő, amelyek teljes kapacitású működtetése még soha nem lett letesztelve. Ez a helyzet jelentős árkilengéseket és üzemanyaghiányt eredményezhet” – mutatott rá Lubos Dinka. A vezérigazgató felhívta a felelős cseh politikusokat, hogy igyekezzenek meghosszabbítani a december elején lejáró uniós kivételt. A politikusok a felszólításra eddig nem reagáltak.
Zdenek Dundr, a csehországi kőolajvezetékeket üzemeltető állami kézben lévő Mero társaság igazgatói tanácsának alelnöke a héten a Hospodárské noviny című gazdasági napilapnak ugyanakkor azt mondta, hogy a TAL vezeték bővítésének munkálatai a tervek szerint folynak. A szállítási kapacitás megduplázását bebiztosító kulcsfontosságú műszaki berendezések felszerelése az év végéig megtörténik. A Mero cégnek 2012-től ötszázalékos részesedése van a TAL-ban.
Nyitóképünkön a Slovnaft egyik olajfinomítója látható. AFP/JOE KLAMAR
