Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Nyílik az olló, tovább nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a lakosság jelentős része nem tud megtakarítani – olvasható ki a friss, hétfőn közzétett Intrum Fizetőképességi Indexből.
Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018 óta negyedévente jelenteti meg ezt az indexet, amely a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Az IFI olyan összetett mutató, amely képes megragadni a magyar háztartások fizetőképességének alakulását. Amennyiben az index értéke nő, akkor az Intrum azt feltételezi, hogy a lakossági jövedelmi helyzete is javul, ami stabilabb pénzügyi hátteret jelent a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek.
A friss index szerint 2024 harmadik negyedévében alig egy százalékkal csökkent az IFI, így lényegében 12,5-ös értéken stagnált. A havi adatok alapján júliusban kisebb visszaesés tapasztalható, ám ezt követően az index értéke enyhén emelkedett, végül pedig ismét stagnált az előző hónaphoz képest. A lakosság fizetőképességének gyakorlatilag változatlan szintje a közelmúlt gazdasági nehézségeihez viszonyítva kedvező eredménynek számít, következtet az Intrum.
Intrum
Az IFI szerint továbbá az idei második negyedévben tetőztek a lakossági kamatkiadások: 245 milliárd forinttal elérték a tizennégy éve nem látott csúcsot. Ez nagyrészt a Covid-járvány, majd az orosz–ukrán háború okozta gazdasági válság nyomán kialakult magas infláció következménye. Az infláció kezelésére a jegybank megemelte az alapkamatot, amely a lakossági hitelpiacot is átárazta, így növekedtek a kamatkiadások.
Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a lakosság kamatbevételei is emelkedtek, 2024 második negyedévében elérve a 486 milliárd forintot. Ezt főleg az állampapírok hozama okozza, amelyek kamata szintén a magasabb alapkamat miatt nőtt. 2023 első negyedévében a háztartások nettó kamategyenlege (vagyis a kamatbevételek és a kamatkiadások közötti különbség) pozitívba fordult. Ez alapvetően azt jelenti, hogy a kamatok összességében javítottak a lakosság fizetőképességén.
„Fontos azonban az eredményekhez azt is hozzátenni, hogy a kamatok emelkedése a jövedelmi különbségek hatására eltérő mértékben érintette a különböző háztartásokat: jellemzően a magasabb jövedelmű háztartások részesültek a megnövekedett kamatbevételekből, mivel ők rendelkeznek általában megtakarítással. Ezzel szemben az emelkedő kamatok a hiteladós, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtották leginkább, akik nehezebben tudják kezelni a megnövekedett költségeiket. Az MNB pénzügyi egészség kutatásából azonban jól látszik, hogy ez a réteg a lakosság 40 százaléka körül alakul, akik egy hónapnyi megtakarítással sem rendelkeznek” – kommentálta az Intrum és a GKI új jelentését Deszpot Károly, az Intrum vezérigazgató-helyettese.
