Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az utóbbi hónapokban a kormány deklarálta, hogy Magyarországon – különösen a fővárosban, Budapesten – lakhatási válság alakult ki, mivel a bérleti díjak és a lakásárak túl magasak a fizetésekhez képest. Ennek jegyében született döntés a rövid távú lakáskiadás (gyakorlatilag az Airbnb) korlátozásáról és fokozott adóztatásáról a fővárosban, a Diákváros-projekt leporolásáról stb.
A kormánypárti politikusok egyértelműen Budapestre fókuszálják a témát, illetve igyekeznek az ellenzéki városvezetés hibájának feltüntetni a kialakult helyzetet.
Miközben valójában országosan a legnagyobb városokat összehasonlítva nem Budapesten a legkevésbé megfizethető a lakhatás – írja a G7 a jegybank Lakáspiaci jelentésében publikált adatokra hivatkozva.
A Magyar Nemzeti Bank jelentése az egyes magyar nagyvárosokban az alapján hasonlítja össze a lakásvásárlás megfizethetőségét, hogy az adott városban a 75 négyzetméteres medián árszintű lakások ára hogyan aránylik az adott megye nettó átlagjövedelméhez.
Budapesten 2014 és 2024 között csak három évben volt rosszabb a budapesti lakásár/jövedelem-mutató, mint a debreceni. Emellett az is érdekes, hogy 2022-höz képest, amikor az összes régióközpontban a legrosszabb volt a megfizethetőség, minden régióközpontban javulás volt 2024-ig, Székesfehérvár után a legnagyobb mértékben éppen a fővárosban. Budapesten idén tavalyhoz képest is javult valamennyit a megfizethetőségi mutató, miközben Debrecenben kicsit romlott.
Debrecen kifelejtése azért is meglepő, mert a kormány amolyan második fővárosként tekint a városra, sőt rendszeresen felröppennek olyan kezdeményezések, hogy társfővárossá fejlesztenék, sőt fővárossá tennék. Ilyesmiről legutóbb Lázár János építési miniszter beszélt.
