Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„Nem fogom megmondani önöknek, honnan van a százmillió euró. A polgárokat ez nem érdekli” – mondta egyebek mellett Radovan Viskovics, a boszniai Szerb Köztársaság (RSZ) miniszterelnöke, amikor arról számolt be, hogy a boszniai entitás hitelt kapott a költségvetés rendbetételére. A BN boszniai hírportál szerint hozzátette, azért nem mondja meg, honnan a pénz, mert nem akarja, hogy meghiúsuljon a pénzátutalás. „Nem angolok és nem amerikaiak adják, hanem egy olyan külföldi hitelező, aki az ellenzéki parlamenti képviselőkkel ellentétben az RSZ barátja” – magyarázta a politikus.
A BN a Viskovics-kormánytól származó értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy magyar közvetítéssel érkezik a pénz az RSZ-be és az is kiderült, hogy az utalást elintéző magyar magánvállalat 12 millió konvertibilis márka (1 km = 210 HUF) közvetítői díjat számolt fel. A hitelt állítólag öt százalékos kamatra, ötéves türelmi idővel kapta a szerb entitás.
Dodik korábban arról beszélt, hogy az RSZ-nek lenne pénze, ám a Nyugat blokkolja, hogy eljusson a boszniai entitásba az Oroszország által küldött pénz. Dodik szerint a Nyugat olyan rendszert alakított ki, amelyben a Boszniába érkező és onnan kijutó utalásokat nyugati bankokon keresztül bonyolítják le. A HVG szarajevói értesülései szerint nem kizárt, hogy a magyar közvetítéssel érkező pénz éppen az oroszok által felajánlott hitel részét képezi. Állítólag Alekszandar Vucsics szerb államfő is akart segíteni a pénz átutalásában és a Postanszka Banka bankkal akarta átutaltatni az orosz pénz az RSZ-be. Amikor azonban az amerikai nagykövet bement a szerb pénzügyminiszterhez, ezt követően Belgrád visszakozott.
Borítóképünkön Orbán Viktor és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke tárgyal Banja Lukában idén áprilisban.
