Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter döntése alapján 9,345 milliárd forinttal megemelték az Eximbank alaptőkéjét – írja a 24.hu, hozzátéve, hogy az Opten adatbázisában már látszik is, hogy 355 milliárdról 364,345 milliárd forintra nőtt az alaptőke. Mindezt azután, hogy alig három hónapja 15 milliárddal tömték ki a pénzintézetet.
Bár az Eximbankot elvileg a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedésének támogatására hozta létre a magyar állam, az utóbbi időben nem erről olvashattunk, sokkal inkább arról, hogy különféle országoknak adott hitelt az Orbán-kormány.
Például 500 millió eurós hitelt kínált az Eximbank Észak-Macedóniának, 200 milliót Csádnak, de kapott 126 millió eurót a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság, 50 milliót a Maldív-szigetek, az azeri és a türk befektetési alapnak pedig dollárban adtak hitelt, 150, illetve 100 milliót.
Túry Gergely
Érdekesség, hogy ezen országok többségét maga az Eximbank is kockázatosnak tartja, a saját hét fokozatú skáláján a legrosszabb, 7-es kockázati besorolást kapta meg Csád és a Maldív-szigetek is, Észak-Macedónia pedig a jelentős kockázatot jelző 5-ös besorolást kapta.
A lap megkérdezte az NGM-et, hogy mi indokolta a mostani emelést, de választ a cikk megjelenéséig nem kaptak.
A Vsquare szeptemberben írta meg, hogy a kormány a Kínától felvett hitellel nyújtana kölcsönt Észak-Macedóniának. Azt pedig a HVG mutatta be nemrég részletesen, hogy a kormány a számára kedves célokra használható házipénztárként kezeli az Eximbankot.
