Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A különböző kötvények után havonta több száz milliárd forintot fizet ki az állam a hiány finanszírozására, a kamatkiadások az év során az összes állami kiadás 9,8 százalékát viszik el. Ezek olyan értelemben kidobott pénzek, hogy nem növelik a jólétet, és jelentős részük külföldre távozik, írja a Népszava.
Idén minden rekordot megdöntve várhatóan 3836 milliárd forintot kell kifizetni a kamatokra. Az állam kamatkiadásai a 2010-es években nagyságrendileg évi 1100 milliárd forintot tettek ki, ezek a Covid miatt, 2020-ban kezdtek el gyorsan emelkedni, amikor a kormány rendkívül laza költségvetési politikát folytatott, mert a költekezéssel akarta felpörgetni a gazdaságot a 2022-es választásokra. Ez sikerült, de a növekedés 2022 után lefulladt, viszont az államadósság a 2019 végi 31 155 milliárd forintról 59 875 milliárdra emelkedett 2024 végére.
Öt év alatt tehát az államadósság 92 százalékkal, 28 ezer milliárd forinttal nőtt. A hatalmas eladósodás egyik oka a Népszava szerint az, hogy az utóbbi években elszálltak a kamatkiadások, a másik ok pedig a finanszírozási források drágulása. Mert míg a 2020-es évek előtt pénzbőség és emiatt alacsony kamatok jellemezték a világ pénzpiacait, mára ez megváltozott. Ezért az elmúlt évtizedhez képest évi plusz 2600-2800 milliárd forintot kell kamatkiadásra fordítani, idén a várható GDP 3,2 százalékát.
