Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton gazdasági miniszter igyekeznek úgy lefesteni, mintha a(z inflációkövető) lakossági állampapírok idén év eleji jelentős hozamfizetései a társadalom széles rétegeit érintenék, valójában ez nincs így.
Így
érdekes kísérletbe fog a magyar állam akkor, amikor nem nyújt érdemi hozamalternatívát
az eddigi legnépszerűbb megtakarítás, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tulajdonosainak – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője a privátbanki elemzőcég közleménye szerint.
A magyar privátbanki piac elemző cégének vezetője emlékeztet, hogy most hétfőn zárult a februári kamateső, amelynek keretében szűk egy héten belül a lejárt 2023/I sorozat közel 50 milliárd forintja mellett a későbbi lejáratok utáni átlagosan 18 százalékos kamatfizetés nagyjából 400 milliárd forintja érkezik az állampapírszámlákra úgy, hogy az érintett sorozatokban nagyjából 2200 milliárd forintot tartó ügyfelek a kamatfizetés után többször is meggondolhatják, érdemes-e megtartani a papírjukat, amely a sorozattól függően csak 3,95–5,2 százalékos kamatot fizet jövő februárig.
A PMÁP-birtokosok közel 65 százaléka, több mint 350 ezer ember 10 millió forint alatti állampapírvagyonnal rendelkezik. Az ő esetükben nem várható érdemi elfordulás az állampapírok felől, már csak azért sem, mert
számukra a Magyar Államkincstárban ingyenesen vezetett számlákon lévő pénz biztonsági tartalékként, s nem hozamoptimalizáló eszközként funkcionál.
A Blochamps számításai szerint
a 100 millió fölötti állampapír-állománnyal mindössze az ügyfelek 1,45 százaléka bír, ám ez a szűk réteg a teljes PMÁP-portfólió közel 24 százalékát birtokolja, ráadásul a leggazdagabb 5 százalék teszi majd zsebre idén a PMÁP-kifizetések háromnegyedét.
A kérdés tehát inkább az, hogy extra hozamprémium nélkül is megmaradnak-e majd állampapírban a leggazdagabbak forintjai. Az érintett kör számára az lesz a fontos, hogy nyújt-e valamilyen érdemi alternatívát az állam a következő évre már visszafogottan kamatozó inflációkövető állampapír helyett.
Karagich István
Veres Viktor
Karagich István szerint a januári állampapír-visszaváltási adatok kedvező eredményei alapján még korai volna következtetéseket levonniuk az Államadósság Kezelő Központ szakembereinek. Való igaz, hogy az akkori kifizetések zöme – hírek szerint kétharmada – a kincstári számlákon maradt, s egy részük más állampírba helyeződött át, ám ez a Blochamps Capital értékelése szerint inkább a kivárásnak tudható be egyelőre:
- a vagyonosok egyrészt várták a későbbi lejáratokból érkező pénzeket,
- másrészt a forint gyenge árfolyama sem sarkallta őket jelentősebb vagyontranszformálásra.
A mostani helyzetben viszont a kedvezőtlenebb ajánlat már elgondolkodtathatja az érintetteket. Ráadásul az elmúlt hetekben a forint számottevően erősödött.
