Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az országgyűlési képviselők 133 igen és 47 nem szavazattal elfogadták a jövő évi költségvetést, egész pontosan a költségvetésről szóló törvényt.
A kormány visszatért ugyanis ahhoz a gyakorlatához, hogy a büdzsét már tavasszal összeállítják, a nyári szünet előtt keresztülviszik a parlamenten. Ez önmagában kockázatos ilyen bizonytalan (világ)gazdasági környezetben, hiszen az idei év sem látszik még, így gyakorlatilag lehetetlen előre jelezni, mi várható jövőre.
Igaz, az idei büdzsét a parlament csak decemberben fogadta el, és már így is elszakadt a valóságtól. Hogy mást ne mondjunk, az idei hiánycélt a kormány máris felemelte a GDP 3,7 százalékáról 4,1 százalékra.
A 2026-os költségvetést a Költségvetési Tanács már a benyújtása előtt rendkívül kockázatosnak és nehezen teljesíthetőnek ítélte meg.
Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke
Fazekas István
Informálisan, bemondásra, a kormány ugyanis már nagyon régen nem vesződik azzal, hogy a költségvetés módosításait átvezesse a költségvetési törvényen. Holott a sarokszámok megállapítása és módosítása országgyűlési hatáskör. Elvileg. Ezt szem előtt tartva tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy az Országgyűlés mit fogadott el, a kormány ahhoz úgysem tartja magát.
Ebben a cikkben jártuk körül részletesen, mit írt a Nemzetgazdasági Minisztérium a költségvetésbe.
Hogy mást ne mondjunk, az idei költségvetést 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítva tervezték. Reálisan jelenleg az a kérdés, lesz-e egy százalék a növekedés. A kormány szerint jövőre 4,1 százalék lesz a gazdasági növekedés – ez nem lehetetlen, de cseppet sem valószínű.
