Óriási kockázatokat lát a jövő évi büdzsében a Költségvetési Tanács

Vasárnap este adta ki a Költségvetési Tanács a 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetéről alkotott véleményét. A jövő évi költségvetésről ebben a cikkben írtunk bővebben, a KT pedig most, a javaslat megtárgyalását követően – a dokumentumból csak a lényegi megállapításokat emeljük ki – egyhangúan arra jutott, hogy:

• alapvető ellenvetései nincsenek, az egyet nem értésük jelzése nem indokolt,
• de a szokásosnál is bizonytalanabb világgazdasági környezet miatt felhívják a figyelmet a tervezett a célok elérését érintő kockázatokra
• a tervezet 2025-re 2,5, 2026-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de a KT szerint az első negyedéves GDP-adat és a világkereskedelmi feszültségek az idei GDP-t illetően “alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat jelentenek”
• a magas vámszintek odaverhetnek az exportunknak, a bizonytalan kilátások pedig széles körben visszafoghatják a beruházási aktivitást, a 2026-os évre is áthúzódó növekedési kockázatokat okozva
• “Ezen kockázatokat tompítja, hogy a belső fogyasztás várhatóan tovább bővül a magas foglalkoztatás, a reálbérek emelkedése és a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.”
• a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát a tervezet 2026-ban a GDP 3,7 százalékában határozza meg, 2025-ben pedig 4 százalékban, a hiány csökkenését jövőre a tervezet szerint a kamatkiadások mérséklődése okozza majd
• a KT szerint viszont továbbra is szükséges, hogy a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen, és felhívja a figyelmet, hogy a 2026-os hiánycél még mindig túlüti az EU ugyancsak 3 százalékos kritériumát, pláne a kormány által az EU-nak benyújtott, és ott jóvá is hagyott tervéből következő, jövő évre vonatkozó 2,5 százalékos hiánycélt
• az új európai uniós költségvetési keretrendszerben kiemelten figyelt nettó kiadások növekedési ütemére vonatkozóan a költségvetési törvény tervezete nem tartalmaz információt
• a 2026-os hiánycél elérését “érdemi kockázatok” övezik: a bizonytalan idei év a majdani bázishatáson keresztül, maga a jövő év, amennyiben nem jön össze a tervezett gazdasági növekedés, akkor a kieső adóbevételek miatt, és ott vannak még a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2021-2027-es költségvetésből beragadt EU-s pénzek, melyek változatlan kiadások mellett értelemszerűen növelnék a pénzforgalmi hiányt
• a KT megjegyzi, a kockázatok kezelését nehezíti, hogy a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatban csak 50 milliárd forintos tartalék szerepel, ami elmarad a múltbéli szintektől és a kockázatok mértékétől is, így a KT az előirányzat “jelentős megemelését” javasolja
• de az államadósság-mutató csökkenni fog, 2025 végére várhatóan 73,1 százalékra, 2026 végére pedig várhatóan 72,3 százalékra
• a Magyar Nemzeti Banknak jelenleg van elég pénze, nincs szükség a feltőkésítésére

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő reggel közleményben jelezte, hogy eleget tesz a KT javaslatának, mely szerint jelentősen meg kell emelni a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzat 50 milliárd forintos tartalékát. Az NGM közölte, hogy a keretet 192 milliárd forintra növelik, és ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést hajtanak végre a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változik, ellenálló képessége ugyanakkor növekszik. Az NGM jelezte, hogy a Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány 2025. május 6-án nyújtja be a 2026-os költségvetést az Országgyűlésnek.