„Nagyon szakszerű” – így jellemezte Magyarország kormányával való munkakapcsolatát Paul Fox a Partizánnak adott interjújában. A leköszönő brit nagykövet, aki öt évig szolgált hazánkban, további kérdésekre hozzátette, hogy határozottan nyílt volt a kapcsolata a kormányzattal, annak ellenére is, hogy nem mindenben értettek egyet – például a Pride betiltása vagy az ukrajnai háború terén –, de ettől még nem volt barátságtalan a viszonyuk.
„Egy dolgot kiváltképp szeretek itt: hogy lehet lényeges dolgokról beszélgetést folytatni, anélkül, hogy ez a barátság rovására menne. Az itt töltött öt évem alatt rengeteg rendkívül érdekes beszélgetésben volt részem.
Moszkvában ezt nem lehetett. Itt ténylegesen lehetőség van egy diskurzus keretében ötletek, vélemények, nézetek megvitatására
– fogalmazott. Gulyás Márton műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy Oroszország nyílt diktatúra, és ahhoz képest Magyarország hol áll a skálán, úgy fogalmazott: „Demokrácia, ehhez kétség sem fér.”
Az interjúban megkérdezték arról is, hogy mit gondol, lehet-e Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Orbán Viktor utódja, amire először kitérő választ adott, majd végül úgy fogalmazott: sok más magyar politikussal együtt Szijjártó már jó ideje a politika frontvonalában van, így ha egyszer Orbán visszavonul, akár Szijjártó is a lehetséges utódok között lehet.
Gulyás Márton kérdezte a búcsúzó nagykövetet a III. Károly király születésnapja alkalmából rendezett fogadáson mondott beszédéről, ahol többek között kritizálta a Pride betiltását. Erről úgy beszélt, hogy érti, hogy már zajlik a kampányidőszak, ugyanakkor az esemény tiltása, az átláthatósági törvény és az Ukrajna ellenes népszavazás – aminek a szavazólapjához ráadásul még egy levelet is mellékelt a kormány – „kontraproduktív hangvételű” volt. A beszédét viszont nem kifejezetten a kormánynak vagy a nyilvánosságnak szánta, nem szállt síkra egy párt vagy személy ellen és mellett sem, csupán jelezni szerette volna a magyar embereknek, hogy a jövőjük a saját kezükben van.
Elmondta azt is, hogy az erős hangvételű beszéd után nem volt semmiféle hivatalos válasz a kormány részéről, egyedül Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel volt egy „baráti beszélgetésük”.
Természetesen szóba került az orosz-ukrán háború, erről azt mondta, hogy 2018-2019-ben, amikor épp Moszkvában szolgált, még elkerülhető lett volna a konfliktus fellángolása, ugyanakkor szerinte az, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert közeledett a Nyugathoz, csak egy „vörös hering”, félrevezetés, ürügy arra, hogy elindítsa a támadást, de semmiképpen sem ok. Meglátása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök imperialista törekvések miatt indította el a háborút, nagyon ritkán állt jó szándékúan a különböző tárgyalásokhoz – már korábban is és a mostani helyzetben is ezt látja –, ezért nem a szavai, hanem a tettei alapján kell megítélni őt.
Beszélt arról is, hogy a háború lezárása, az oroszok területi követelései vagy éppen Ukrajna NATO-tagsága még mind „további megbeszélések kérdése” azt viszont leszögezte, hogy a konfliktus lezárásban Ukrajnának döntő szava kell legyen.
A háborús témák mellett, bár részben pont emiatt, szóba került a gazdaság. A NATO-tagállamok által nemrég növelt védelmi kiadásokkal kapcsolatban Gulyás Márton arra volt kíváncsi, nem gondolja-e, hogy ez a jóléti kiadások csökkentéséhez, ezáltal pedig a populista és radikális pártok felemelkedéséhez vezet, és vajon ez az ár nem túl nagy-e a fegyverkezésért cserébe. Paul Fox erre úgy válaszolt, hogy ez a döntés mindenképpen jogos, növelni kell a védelmi kiadásokat, mert „egy olyan erősödő Oroszországgal nézünk szembe, aminek a ambíciói túlmutatnak Ukrajnán”.
Arra a kérdésre pedig, hogy nem lenne-e jobb helye ezeknek a pénzeknek a technológiai fejlesztések terén, például a mesterséges intelligencia területén, ahol jelentős Európa elmaradása az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, azt válaszolta, hogy ez nem vagy-vagy kérdés, a védelmi kiadásokban is lehetnek technológiai fejlesztések.
Szóba kerültek Magyarország és az Egyesült Királyság gazdasági kapcsolatai is, főként abból a szempontból, hogy mit gondol arról, hogy a magyar kormány több téren igyekszik a hazai szereplőket erősíteni a nemzetköziekkel szemben, illetve megkapta azt a kérdést is, hogy biztonságosnak gondolja-e Magyarországot a befektetők számára és ő tud-e olyan kísérletről a kormány részéről, amikor egy brit vállalkozásban próbáltak volna meg befolyást szerezni vagy átvenni azt.
Paul Fox erre úgy válaszolt, hogy hozzá nem érkezett ezzel kapcsolatos megkeresés, ugyanakkor az tény, hogy több téren a kormány előnyben részesíti a hazai szereplőket. Mindemellett úgy gondolja, hogy Magyarország – a gazdasági nehézségei ellenére – jó terep a befektetőknek, és ehhez sok segítséget kaptak a kormánytól is az elmúlt években.
A teljes interjú ezen a linken nézhető végig.
Nyitókép: Veres Viktor
