Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Nyilvánosságra kell hozni, hogy miért késik másfél éve a 16 milliárd forintból digitalizált ingatlan-nyilvántartás bevezetése – közölte a Transparency International Magyarország (TI) kedden.
Az állami Lechner Tudásközpont még 2015-ben kapott 16 milliárd forintot európai uniós forrásból arra, hogy kialakítsák az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszert. A poszt szerint 2023. végére el is készültek elméletileg a digitális tulajdoni lapok, a 16 milliárdot elköltötték, de az elektronikus rendszer bevezetése másfél éve csúszik.
A késedelem okairól Hadházy Ákos országgyűlési képviselő érdeklődött, választ azonban nem kapott, ezért a Transparency segítségével pert indított. A szervezet most arról számolt be, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 4-ei, jogerős ítéletében elrendelte az adatok nyilvánosságra hozatalát.
A Lechner Tudásközpont – akik ugye digitalizálásra kaptak 16 milliárdot – a TI szerint a bíróságon azzal védekezett, hogy a kért iratok 6 ezer oldalt tesznek ki, és ezek digitalizálása 45 napba telik. Ez azt jelenti a TI szerint, hogy „nem sikerült a beruházáshoz kapcsolódó, hatezer oldalnyi dokumentumot digitális formában megőrizni, így azok kizárólag kinyomtatva vannak az alperes birtokában – mindezt 2025-ben”.
A képviselő májusban arról írt, hogy bár a kormány azt állítja, a rendszer készen van, csak „hadoválnak valamiféle fokozatos átállásról”, ő viszont sok jelzést kapott a földhivatalokból, hogy ez nem igaz, „a rendszer egyszerűen működésképtelen”.
Az e-ingatlan rendszerről korábban a HVG is írt. Eszerint panaszkodnak rá az ügyvédek, és ahelyett, hogy könnyítené az adminisztrációt és az ügyintézést, az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek továbbra is papír alapon intézhetők.
