Az Európai Bizottság elhalasztja az orosz szankciók következő, 19. csomagjának bemutatását – közölték kedden uniós tisztviselők a Reuters szerint. A Bizottság eredetileg szerdán mutatta volna be a 27 tagállam nagyköveteinek a csomagot, amely várhatóan érintette volna az orosz bankokat, Moszkva szankciókikerülő „árnyékflottáját” és olyan listákat is tartalmazott volna, amelyek elrettentenék más országokat az EU- és amerikai szankciók megkerülésétől. A Bloomberg szerint a csúszás oka, hogy az EB megvárná, amíg a G7 elkészül a maga szankciós csomagjával, hogy hozzáigazíthassa az európai tervezetet.
Két uniós tisztviselő megerősítette a Politico értesülését a késésről, de nem indokolták azt, és új időpont sincs a csomag beterjesztésére. Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke gyors cselekvésre szólította fel az EU-t:
A 19. EU-szankciós csomagot haladéktalanul el kell fogadni – és minden erős intézkedést fenn kell tartani
– írta az X-en.
Nem sokkal a sajtóhírek megjelenése után az EB szóvivője a Guardian szerint tagadta a szankciós csomag késleltetését. „Láttuk a híreket a késésről, de a tény az, hogy soha nem jelentettünk be konkrét dátumot, tehát nem látjuk úgy, hogy késés lenne, nem igaz? A megbeszélések folyamatban vannak, hogy amint elkészül, egy szilárd csomagot terjeszthessünk elő” – köntörfalazott egy magyar kormányszóvivőt megszégyenítő módon Paula Pinho.
Donald Trump pénteken felszólította a G7-országokat, hogy vessenek ki 50-100 százalék közötti másodlagos vámokat Indiára és Kínára, amiért azok rengeteg kőolajat vásárolnak Oroszországtól, amivel életben tartják az orosz hadigépezetet. Az amerikai elnök később a NATO-tagállamoktól is azt követelte, hogy ne vásároljanak orosz kőolajat, ami kifejezetten rossz hír Magyarországnak és Szlovákiának, amelyeknek az EU korábban mentességet adott az orosz olaj vásárlásának tilalma alól.
Az EU 2028-tól szüntetné meg az orosz olaj és gáz vásárlását, a vámok ügyében ugyanakkor jóval kevésbé egységes a tagállamok álláspontja, hiszen sok európai országnak fontos exportpiaca Kína és India. Az unió ráadásul csak vizsgálat után, a közösségi kereskedelmi jogszabályok alapján, jogi indokkal vezet be ilyeneket. „Ez kihívást jelentő javaslat Trumptól” – mondta egy EU-diplomata a Reutersnek.
Még ha szándékosan túlzóak is a követelései, valahogy így is szembe kell néznünk velük, hogy elkerüljük, hogy ránk hárítsa a felelősséget
– tette hozzá.
Trump azt is szorgalmazza, hogy a G7-országok alkossanak jogi keretrendszert az Európában tartott, de befagyasztott 300 milliárd dolláros orosz vagyon elkobzásáról, amivel Ukrajnát lehetne segíteni.
