Tovább folytatódott a HVG bevásárlókosarának áresése: szeptember végén már a tavaszi hónapokhoz hasonló átlagárat mértünk az alapélelmiszerekből álló kosárnál. Ez konkrétan 131 forintos esést jelent, ami jobbára három termék olcsóbbá válásának köszönhető: az egyik a burgonya, a másik a sárgarépa, a harmadik pedig az alma. Ezek közül a burgonya ugyan az árrésstoprendelet alá tartozik, az áresésnek azonban nem ez az oka, inkább szezonális a magyarázat, hasonló esést láthattunk a korábbi években is.
Aminek tehát örülhetünk, az az, hogy más termékeknél nincs jelentős áremelkedés, sőt: az Aldi hétfőn (felmérésünk után) jelentette be, hogy a nemzetközi vajár csökkenésének köszönhetően tovább csökkenti vajtermékei árát. A vaj európai ára valóban komoly áresésbe kezdett szeptemberben a készleteknél kialakult többlet miatt, már a 2024 elejei szinten jár, magasabban, mint 2023-ban, de jóval a 2022 végi csúcs alatt.
A kiskereskedelemben vélhetően nagyobb felfordulást okozott a kormány által a nyugdíjasoknak biztosított 30 ezer forintos utalvány – és az, hogy a verseny jegyében a láncok egymásra licitálva igyekeztek a nyugdíjasokat további kedvezményekkel becsábítani az üzletekbe.
Hogy ez mire elég, az nagy kérdés, az infláció ugyanis csak nem akar csökkenni – a Magyar Nemzeti Bank nemrég publikált új Inflációs jelentése is átlagosan 4,6 százalékos drágulást vetít előre erre az évre. Ennél egyes élelmiszerek ára jóval nagyobb mértékben nőtt, ami megmutatkozik a HVG alapvető élelmiszereket, azon belül is a legolcsóbb termékeket összesítő kosarában. Itt 7,5 százalékos drágulást látunk most éves alapon.
Ez valamivel magasabb, mint a KSH által még augusztusra mért 5,9 százalékos éves élelmiszer-infláció, ráadásul a mi kosarunk nem is tartalmaz olyan termékeket, amelyeknek a drágulása igencsak meghatározó volt ebben az adatban. Gondolhatunk például a kávéra, a csokoládéra, az üdítőkre és gyümölcslevekre, amelyek szerves részei az átlag bevásárlókosárnak. Vagy éppen az étolajra, ahol az alapanyag drágulása további áremelést vetít előre.
Mindeközben pedig az árrésstop folytatódik (mostani állapot szerint november 30-ig), ami tovább ronthatja a piaci viszonyokat – és az inflációcsökkenés esélyeit is. Legalábbis így látja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, aki szeptember elején a HVG gazdasági podcastjának első vendége volt.
Szeptember végén egyébként átlagosan 8450 forintból jött ki a négyszemélyes, négyfogásos ebédünk az előző havi 8581 forint után.
A két legolcsóbb láncnál, az Auchannál és a Lidlnél nyolcezernél is kevesebb volt a bekerülési ár, míg a Sparnál picivel 9000 forint fölé kúszott.
Az alternatív termékeknél a Penny, a Tesco és a Lidl a legolcsóbb, itt az átlagár minimálisan nőtt az augusztusihoz képest, 1431 forintról 1436 forintra.
Mit főztünk ki?
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hat nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, SPAR, Tesco). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót, míg a vajnál és a sajtnál 10 dekás árat néztünk, kiszereléstől függetlenül. A termékeknél ugyanazokat a kategóriákat néztük, a száraztésztáknál például a négytojásos változatot, a tojásnál legalább M-es méretet, a vajnál 82%-os zsírtartalmú változatot. A kiszereléseknél azt kerestük, amelyiknek a fajlagos ára a legalacsonyabb. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely zöldséglevesből, sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.)
A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el.
A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el.
Nyitókép: Reviczky Zsolt
