Hónapokkal ezelőtt, július 14-én olasz halászok videózták le a Geneva nevű, cseppfolyós földgázt (LNG) szállító hajót, amely épp rakományát adta le a ravennai kikötői terminálnál. Látszólag egy rutinfolyamatot láttak a halászok, azonban az ártatlannak vélt folyamatról készült felvételek az illegális orosz gázszállítás egyik első bizonyítékává váltak – mutatta be szeptember 28-án az olasz Rai Tre tévécsatorna.
A hajózási napló szerint a hivatalosan szingapúri zászló alatt hajózó Geneva a spanyolországi Ferrolból érkezett, azonban az AIS-jeleinek (azaz Automatikus Hajóazonosító Rendszer) köszönhetően látható, hogy ez nem pontosan így történt. Látható, hogy a Geneva először északra hajózott, megkerülte Norvégiát, majd elérve az orosz területeket, lehorgonyzott a murmanszki kikötő közelében, és kikapcsolta a jeladóját, megsértve ezzel a tengerjogi törvényeket. Három nappal később, amikor újra jelet adott a hajó, már nagyobb volt a mélyülése, tehát eltűnése közben feltöltötték LNG gázzal.
Nem ismeretlen ez az eljárás az orosz csempészflottánál, hogy megkerüljék a energiahordozókra vonatkozó szankciókat. A jelmanipulálás a csempészhajók bevett eszköze, de a szankciók bevezetése óta egyre gyakrabban játszadoznak az orosz kereskedőhajók is a jeladóikkal. Amerikai jelentések szerint az oroszok röviddel a háború kitörése után már elkezdték olajszállításra használni a módszert, de a jelmaszkolás csak pár éve vált ilyen szinten elterjedt gyakorlattá. Ezzel a módszerrel dolgozik a teljes illegális orosz armada, amely legalább 600, de akár kétezer olajszállításra alkalmas tankert is magába foglalhat. Az árnyékflottával azonban nemcsak az a gond, hogy abból Moszkva bevételt szerez, hanem az is, hogy kiszuperált, balesetveszélyes hajókat használnak.
Különlegessége még a történetnek, hogy a ravennai újragázosító üzem kifejezetten azért jött létre, hogy Olaszország leválhasson az orosz vezetékről, tehát az energiafelhasználása függetlenné váljon Moszkva befolyásától. Az üzem létrehozását erősen szorgalmazta 2022-ben az akkori miniszterelnök, Mario Draghi. A sürgősség miatt a projektet csupán 120 nap alatt jóvá is hagyta a kormány, és kevesebb mint két év alatt megépítették az üzemet, szem előtt nem tartva a vártnál jóval nagyobb költségeket, vagy a környezetvédelmi szabályozásokat.
